Közel álltak a pontszerzéshez

Carbonex-Komló–Fejér-B.Á.L. Veszprém 29–28 (14–14)

Komló, 900 néző. Vezette: Hargitai, Markó.

Komló: GRANIC – URBÁN 4, BOGDANIC 7 (2), Vekic, Rotim 2, JERKOVIC 6, MENYHÁRT 7. Csere: MERKOVSZKI (kapus), Ács, Szöllősi, Váczi 2, Veselinovic 1. Edző: Marosán György.

Veszprém: Balogh – PRESZTER 3, Pulay 1, TARABOCHIA 6 (1), Szrnka, Draskovics 1, Nourelden. Csere:  GÖDÖR (kapus), Farkas 1, GRÜNFELDER 5, Kristóf, Szuharev 3, Vetési, DJUKIC 8, Fazekas M. Edző: Danyi Gábor.

Kiállítások: 6, ill. 4 perc. 

Hétméteresek: 3/2, ill. 1/1.

A bajnoki szünet után – tartalékos összetételben – pályára lépett vendégek győzelmi kényszerben voltak, ennek dacára megilletődötten kezdtek, egyre-másra tették naggyá Granicot, miközben a túloldalon Baloghban egyetlen lövés sem akadt el (6-3). Mivel a sereghajtó nem úgy muzsikált, hogy összehoz egy, a bennmaradáshoz szükséges bravúrt, Danyi-mester tíz perc után időt kért, de az övéi a monológját követően sem javítottak a formájukon, a helyzetkihasználásukon (9-4). Negyedóra után 11-5 állt az eredményjelző-táblán, az addig látottak alapján nem volt kérdés, hogy a mérkőzésen kinek a jutalma lesz a két pont, aztán a 17. percben végre elakadt egy lövés a csereként bejött Gödörben, aki 12-6 után ihletett formába került. A párharcot addig irányított komlóiak leblokkoltak, "belealudtak" a csatába, míg a pontatlanságaik miatt hullámvölgyben lévő mieink előbb összekapták magukat (12-11), majd soraikat rendezve megtáltosodtak (13-13).

A második félidőt Merkovszki és Gödör kapuspárbaja vezette fel, ennek tudható be, hogy egy ideig nem változott az eredmény, s utána is fej-fej mellett haladtak a felek, igaz, a derbi folyamán először a sereghajtó állt jobban (14-15). Az esélytelen bakonyiak végre nem egy lelkileg összetört gárda benyomását keltették, jól tartották magukat, ha a rivális vissza is vette a vezetést, rendre egyenlítettek (19-19). Később is úgy harcoltak, mint akik meg akarják hosszabbítani az élvonalbeli tagságukat, és jóllehet Gödör teljesítménye visszaesett, a hazaiak nem lehettek nyugodtak (23-22). Tíz perccel a vége előtt időt is kértek, ám hamarosan újra Djukicék kerültek előnybe (25-26), mi több, az 56. percben is ők álltak közelebb a sikerhez (26-27). Ám a kiegyenlített csata izgalmas hajrája az ellenfélnek jött ki jobban. Pedig a tisztességgel helytállt, az élvonal mezőnyétől alighanem elköszönő vendégek az egyik pontra rászolgáltak volna...

Marosán György: Tudtuk, hogy a veszprémiek szép kézilabdát játszanak és nem lesz könnyű dolgunk velük. A végén nüánszok döntöttek, szerencsére, mikor nagyon kellett, helyén volt a szívünk.

Danyi Gábor: Noha az első negyedórában nem igazán voltunk partnerek, a bajnokiból „egylabdás” találkozó lett. Ha kicsit higgadtabbak vagyunk, máshogy is alakulhatott volna az összecsapás.