A legkisebb bagoly

Nappal is aktív, de leginkább tél végén, a nászidőszakban hallatott füttyögése árulja el jelenlétét. Ha szeretnénk vele találkozni, hozzánk legközelebb Szlovéniában láthatjuk, bár az Északi-Mészkőalpokban, Ausztriában is találkoztunk már vele. Hazánkban ritka költőfaj, napjainkban az Aggteleki Nemzeti Park területén fészkel évről évre, igaz, csak pár éve fedezték fel. Kóborlása során előfordult a vas megyei Tömördön is, ahol a gyűrűzőtábor hálósorain akadt fenn. Néha megjelenik a nyugati határszélen is, így a Soproni-hegységből is van pár adata. Költőhelyén a nagy fakopáncs, hőcsik és zöld küllő által vájt odúkat használja. A párok évenként különválnak, de a költőhelyükhöz nagyon ragaszkodnak, így az ismert helyeken több év után is lehet velük találkozni.

A törpekuvik 16 centiméter hosszú, tehát egy házi veréb méretével megegyező nagyságú madár. Fotó: ifj. Vasuta Gábor

A bagoly 16 centiméter hosszú, tehát egy házi veréb méretével megegyező, vakmerő ragadozó. Tápláléklistáján hetvenegy énekesmadárfaj szerepel, a nála nagyobb madarak közül a feketerigót, léprigót, örvös rigót, nagy fakopáncsot és a meggyvágót is elejti. Muris látvány a nála sokkal nagyobb zsákmányállattal a fenyő ágán ülő kis bagoly. A madarakat, melyeket elejt, megkopasztja, legalább a farok- és szárnytollait kitépi, és csak utána fogyasztja el. Zsákmányait, különösen télen, rendszeresen elraktározza, egy-egy odúban több tucat cickányt, apró rágcsálót, az énekesmadarak közül cinegét, királykát, fakuszt halmoz fel. Mi abban a szerencsés helyzetben voltunk a 2008-as esztendőben, hogy a Julia-Alpokban a táborhelyünk mellett költött egy pár, így este törpekuvik hangjára aludtunk el, majd hajnalban arra ébredtünk. A fotózásnál a fények nem remekeltek, sőt, reggel egy kiadós eső is ért minket, de a felvétel hangulatát a tűleveleken lévő esőcseppek emelték igazán. Ez idehaza látszott csak...

Magyarországon védelem alatt áll, természetvédelmi értéke ötvenezer forint.