Bakonyoszlop - A falu, ahol jó élni

Az egyedülálló természeti környezetben, erdőkkel övezett négy hektáron elterülő Bakonyoszlopon egykor virágzott a bányászat, az ifjúsági tábor pedig több száz látogatót fogadott. Mára bezárt a bánya és a tábor is, a falu lakossága megfogyatkozott, az önkormányzat azonban alkalmazkodik a folyamatosan változó körülményekhez, valamint a csökkenő büdzséhez. Új építési telkeket jelöltek ki és a hangsúlyt a természeti értékekre helyezik.

A település lakossága először 1704-1711-ben fogyatkozott meg jelentősen. A török időket követően kiüresedett a település, ötszázhúsz embert kitelepítettek, helyükre is németeket költöztettek, az 1948-as újbóli kitelepítésig teljesen sváb volt a lakosság. Az üres házakba az új lakók Szlovákia magyar lakta területeiről érkeztek. Az akkori új helyzet hosszú évtizedekig komoly feszültséget eredményezett, aztán a hatvanas évektől ez megszűnt és vegyes házasságok is köttettek.

Az igazán csökkenő tendenciát a lélekszámban a 70-es évek közepe és a 80-as évek eleje hozta, amikor a korábbi bauxit kutatófúrások miatt a köztudatban az élt, hogy nem lehet építkezni, emellett valóban építési telek sem volt a településen.

Baumgartner Etelka és Wolf Ferenc a közösségi programokat, hagyományos falusi értékeket is támogatják

Bakonyoszlop környékén és a közigazgatási területe alatt is vannak bauxit lencsék. A település mellett 1998-ban nyílt meg a külszíni, 2002-ben a mélyművelési bánya, amely a műszaki végzettségű fiataloknak is adott munkát, az önkormányzatnak pedig komoly iparűzési adó bevételt jelentett. A vörösiszap-katasztrófát követően azonban szinte megszűnt ez a tevékenység, amely komoly kiesést, három év alatt negyvenmillió forint veszteséget jelentett az önkormányzatnak, melyet az állami kompenzáció hiánya a működőképesség határára sodort.

A bánya profilt váltott és jelenleg szénbányászatra orientálódott. Több kisebb vállalkozás van a faluban, azonban mindez nem pótolja a korábbi bevételt.

Wolf Ferenc polgármester szerint a jelenleg rendelkezésre álló állami forrás nem elegendő a település működtetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez, a mai önkormányzati rendszer nem segíti előre a vidéki élet ismételt felemelkedését és a lélekszám-csökkenés megállítását.

A falusi életmód kezd kihalni, ami szintén nem jó tendencia Wolf Ferenc szerint, Bakonyoszlopon nem tartanak tehenet, ló is hobbitartásban van. Parlagon vannak az egykori szőlőparcellák, melyeket még a földbirtokos Eszterházy család alakítatott ki. Az önkormányzat kedvező vásárlási feltételekkel igyekszik még vonzóbbá tenni a letelepedést.

A Petőfi utca meghosszabbításaként tizennégy építési telket hoztak létre teljes közművel. A harmincöt év alatti, két gyermeket vállaló fiatalok jutányos áron, bruttó háromszázezer forintért vásárolhatnak egy telket. A vétel feltétele továbbá, hogy azt három éven belül be kell építeni és tíz évig nem lehet eladni.

Az új lakosok bevonzására a polgármester szerint több okból is szükség van. Jelenleg négyszáznegyvenen laknak a településen, a problémát ma már nem az elvándorlás, hanem az elhalálozás és az születések alacsony száma jelenti.

A falu központjában sok az üresen álló ingatlan, a 80-as években átlagosan négy házban laktak egyben nem, mára ez a tendencia megfordult. Pedig minden adott a nyugodt családi élethez.

- Itt nagyon jó élni, kiváló a közbiztonság, tiszta a levegő - összegezte véleményét Wolf Ferenc.

Többen az utóbbi időben ezt fel is fedezték; az újonnan Bakonyoszlopra költözők közül van, aki méztermeléssel, van aki joghurt és sajtgyártással foglalkozik. A jó minőségű termékekre pedig van kereslet.

Baumgartner Etelka, alpolgármester a közösségi életet is szervezi a faluban. Elsősorban a gyerekeket, fiatalokat mozgósítja. Látogatásomkor az Eötvös Károly Megyei Könyvtár égisze alatt, a Községi és Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a szülői közösség együttműködésével egy hetes nyári napközis tábort tartottak a gyerekeknek, kirándulással, sétavonatozással, élményfürdőzéssel, múzeumlátogatással, kézműves foglalkozással és sok játékkal, sporttal, kreatív tevékenységgel.

A gyerekek a napközis táborban az agyagozással is ismerkedtek

A helyi kórusnak szintén fontos szerepe van; tagjai nem csak énekléssel színesítik a programokat, de tevékenyen részt vesznek Bakonyoszlop életében. Az önkéntes tűzoltó egyesület szintén hozzájárul a közösségi élethez.

Wolf Ferenc polgármester bízik abban, hogy egyre többen fedezik fel a falusi élet szépségeit, illetve Bakonyoszlop értékeit, és a lélekszám-csökkenés a visszájára fordul.

Baumgartner Etelka és Wolf Ferenc a közösségi programokat, hagyományos falusi értékeket is támogatják (198)

A gyerekek a napközis táborban az agyagozással is ismerkedtek (205-203)

A képen Lőrincz Patrícia (210)

Kiemelés: Az önkormányzat kedvező vásárlási feltételekkel igyekszik még vonzóbbá tenni a letelepedést

Fotó Kutasi Zsófia