Rózsafüzér gyümölcsmagból - Novák Árpád nem mindennapi elfoglaltsága

Novák Árpád a csonthéjas gyümölcsök magjaiból készíti a rózsafüzéreket, immár több mint harminc éve. Bár a csonthéjas gyümölcsök magjainak faragását a nyolcvanas években kezdte el Novák Árpád, kedvenc elfoglaltságának előzménye egészen a második világháború idejére nyúlik vissza.

- Nyolcéves lehettem, amikor először láttam faragott magokat. Édesapám azt a feladatot kapta, hogy Balatonfűzfőről Pinkamindszentre kísérjen el egy vonatot, az úton az egyik idős úr magokat faragott. Egy-két hetet együtt éltünk a vagonban vele, és állandóan figyeltem a munkáját. Aztán elváltak útjaink, többet nem láttam az öregurat, viszont a magok látványát évtizedekig hordoztam magamban - meséli.

Vegyészmérnökként az iparban dolgozott, többféle munkakörben, és több szabadalom is köthető a nevéhez, munkája során azonban egészségre súlyosan káros anyagokkal is foglalkoznia kellett, emiatt kétszer kilyukadt a tüdeje, járt a klinikai halál állapotában is. Azt mondja, azóta még inkább az ég felé fordult, és megtapasztalta, milyen nagy segítségére van az ima és a rózsafüzér.

Egy-egy füzér elkészítésében rengeteg munka van, akad olyan is a gyűjteményében, amit Novák Árpád négy éven át faragott. A siker titka a nagyfokú pontosság, a türelem és a precizitás
Fotó: Marton Attila

A nyolcvanas évek elején egy barátja favésővel lepte meg, amivel először egy sárgabarackmagot próbált kifaragni, több-kevesebb sikerrel. Hamarosan már maga készített a magfaragáshoz alkalmasabb vésőket, amelyek belesimultak markába (a legszélesebb is keskenyebb volt hat milliméternél). A magokon idővel finomodtak a minták és motívumok, a sikereken felbuzdulva kezdett hozzá a rózsafüzérek készítéséhez.

Egy-egy füzér elkészítésében rengeteg munka van, akad olyan is a gyűjteményében, amit négy éven át faragott. A rózsafüzérek különböző színű és nagyságú elemekből állnak, ám az alkotó legtöbbször a hagyományos füzér szabályai szerint készíti. A siker titka a nagyfokú pontosság, a türelem és a precizitás. Egy egyszerűbb mintát hat-nyolc óra alatt farag ki, egy bonyolultabb azonban akár három napig is eltart. A mester elárulja, minél apróbb egy mag, annál sziszifuszibb munka van vele, bár a metódus mindegyiknél ugyanaz. Először is a magról le kell vakarni a gyümölcshúst, majd szárítani kell, és csak ezután csiszolni: előbb durva smirglivel, aztán finomabbal - magyarázza. Ha ezzel elkészült, dörzspapírral polírozza úgy, hogy a mag vonalai megmaradjanak. A mag formája is meghatározza a mintát, de előfordult, hogy templomi díszítések adtak számára inspirációt.

A használt rózsafüzérek magjai a laikus számára úgy tűnnek, mintha be lennének lakkozva. Megtudom, a rendszeres használattól válik fényessé, de az is előfordul, hogy az utolsó munkafázisban méhviasszal vonja be vagy filccel dörzsöli órákon át a magokat, hogy még szebbek legyenek.

Novák Árpád negyvenöt évnyi munka után ment nyugdíjba, majd néhány év után, a kilencvenes évek közepétől másfél évtizeden át dolgozott a veszprémi bazilikában idegenvezetőként, életének legszebb periódusának ezt az időszakot tartja. Ekkor készültek a legszebb rózsafüzérei. Akkoriban kiállításon is bemutatkozott, Udvardi Erzsébet festőművész rózsafüzéreket ábrázoló képeiből nyílt tárlatán a Szent Mihály-bazilika altemplomában vitrinekben állították ki több művét.

- Számomra a rózsafüzérek faragása az imádságot jelenti, a mai napig rendszeresen imádkozom - mondja búcsúzóul.