Nem feledik bányászaikat Ajkán - A csingervölgyi szerencsétlenségre emlékeztek

A délelőtti emlékező tanácsülésen az erőmű művelődési központjában Schwartz Béla polgármester úgy fogalmazott, hogy bányász elődeink méltó emlékműve maga a város: az ajkai szén felszínre hozása tette naggyá a kis agrárfalut.

A bányászatban foglalkoztatottak és ezzel együtt Ajka és környező települései lakóinak száma egyre emelkedett, Ajka lakossága 1859-ben 1009, 1941-ben pedig már 3322 fő volt. 

A zsellérek és cselédek a felemelkedés lehetőségét kapták a bányászattól. 

- A hetvenes évek elejétől átalakult a város képe, kiépült a központ, elkészültek a köz-intézmények. Bányászainkra a városépítő munkában mindig is számíthattunk, ez hozzájárult a Hild-érem elnyeréséhez is. 

A bányászok elhivatottsága, emberi tartása és jelleme példát mutat a mostani városvezetésnek is. A szomorú századik évfordulón is kegyelettel hajtunk fejet az Ármin-aknai bányaszerencsétlenség áldozatai előtt - mondta a polgármester.

Délután a csingervölgyi kápolna előtt folytatódott az ünnepség, a kápolna új órája, a bányászjelvénnyel díszített zászlótartók, a bányászhimnuszt játszó harangjáték avatásával. 

A bányaszerencsétlenség 55 áldozatára Gazdag György nyugalmazott bányamérnök emlékezett. 

Mint mondta, az óra figyelmeztet mindenkit az elmúlt dicső időszakra, amikor a bányászat Ajkán és Csingerben virágkorát élte. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítségével megvalósulhatott, hogy mindennap 14 órakor felcsendülhet a bányászhimnusz a toronyban az elhunyt bányászok emlékére.

Miután a polgármester és a bányamérnök leleplezte a harangjátékot, az meg is szólalt, majd az ünnepségsorozat zárásaként a művelődési központban kiállítás nyílt, felidézve a száz évvel ezelőtti időszakot és a bányaszerencsétlenség pillanatait. 

Az 55 szál gyertya fénye mellett Győr Sándor, a Bányászati Alapítvány elnöke elevenítette fel az Ármin-aknában történt szerencsétlenséget, amely a magyar bányatörténet második legtöbb áldozatot követelő eseménye volt.