2009.04.28. 16:57
Nem tudjuk, mi a tévés digitalizáció, és nem is érdekel bennünket
Budapest - A leginkább érintett réteg sem ismeri pontosan a digitalizáció előnyeit, és nem is igazán érdeklődik az új technológiai lehetőségek iránt, főleg ha azokért fizetni is kell - derült ki a KPMG 300, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti, diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót megkérdezésével készített felméréséből.
"A digitális szolgáltatások elterjedésének fő akadálya alapvetően nem a fizetőképes kereslet hiánya, hanem az érdektelenség" - olvasható a kutatás MTI-hez kedden eljuttatott összegzésében, amely ezt azzal indokolja, hogy a hazai nézők főként passzívan töltik a tévézésre szánt, naponta több mint négyórányi időt.
A megkérdezettek több mint 30 százalékának még arról sem volt fogalma, hogy analóg vagy nagy képfelbontású HD-vételre alkalmas készüléke van otthon - tudható meg a kutatásból, amely a nagyképernyős, plazma és LCD-tévék terjedését sokkal inkább a készülékgyártók és forgalmazók marketingakcióinak, semmint a nagy felbontású tartalmak iránti vágynak tulajdonítja.
A digitális technológia által kínált csatornaszám-növekedést a fókuszcsoport negyede tartotta fontosnak, ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek csak 2-5 csatornát követnek rendszeresen. Ennél nagyobb arányban tartották jó dolognak a megkérdezettek azt a lehetőséget, hogy csak az általuk választott csatornákért fizessenek. Ha ez a lehetőség viszont csak felárért elérhető, akkor már jelentősen kevesebbeket érdekel.
A KPMG szakértői nem számítanak arra, hogy a digitalizáció hatására a néző és a televízió kapcsolata alapvetően megváltozik, annak ellenére, hogy a néző elméletben rendelkezik azzal az erővel, amely a műsorszolgáltatókat és műsorterjesztőket befolyásolni tudná, de ezzel az erejükkel a nézők - a műsorszolgáltatók programigazgatóinak nagy örömére - még nagyon hosszú ideig nem fognak élni.
(MTI)
