Navracsics Tibor: az aradi vértanúk a polgári Magyarországért adták életüket

A Fidesz frakcióvezetője Batthyány Lajos szobránál a 160 évvel ezelőtt kivégzett első magyar miniszterelnökre és a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve hangsúlyozta: a "magyar ügyért" nemcsak "magyar származású magyar emberek" adták életüket, hanem a "nem magyar származású, de magukat magyarnak valló emberek is".
   
Éppen azért vallották magukat magyarnak, mert azonosultak a "magyar üggyel", ami 1848/49-ben és különösen 1849. október 6-án "az emberiség ügye volt" - hangsúlyozta Navracsics Tibor.
   
"A köztársaság eszméje, mai szóhasználattal élve a demokrácia eszméje, s a népek testvériségének eszméje volt a magyar ügy", amelynek "utolsó küzdőit" 1849. október 6-án Aradon végezték ki - emlékeztetett a Fidesz politikusa.

Hangsúlyozta: ahogy az aradi tizenhármak között, úgy a történelmünk későbbi folyamatában is találunk olyan magyar hősöket, akik "itt találták meg a hazájukat, noha a felmenőik nem magyarok voltak".
   
Az aradi vértanúk hősök a "mi hőseink maradtak, ezért 2001. óta nemzeti gyásznap október hatodika" - mondta Navracsics Tibor, rámutatva arra is, hogy a szabadságharc tábornokainak vértanúsága, a 160 éve tartó gyászunk azzal a tanulsággal is szolgál, hogy "csak becsületesen, megalkuvás nélkül éri meg élni".