Belföld

2010.03.22. 09:57

Napéjegyenlőség - Tavaszköszöntő ősi szertartások

Veszprém - A tavaszi napforduló mellett Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, ami március 25-én van, is ünnepelte a Magyarok Szövetsége veszprémi szervezete a vasárnap megrendezett vásárban.

Munkatársainktól

Csaknem száz árus jelentkezett be eredetileg - tudtuk meg Pigler Gertrúdtól, a veszprémi szervezet egyik vezetőjétől, ezért több kiállítót kénytelenek voltak elutasítani. A kínálatban szerepelt a húsvéti sonkától a hagyományőrző kézművesek, fa- és kőfaragók portékájáig minden. Szakmai bemutatókat is tartottak a mesterek. Még Szeremley Huba ismert borász és  Szőke András filmrendező is feltűnt a vásárban. Utóbbi elmondta, lakóhelyén, Taliándörögdön is szeretne hasonló vásárt rendezni. 

Meleget hozott Benedek

A tavaszi napéjegyenlőség egyben a csillagászati tavasz kezdete, a tél tehát hivatalosan is véget ér. A hosszú tél után sok ember számára ez az év egyik legreménytelibb napja, amihez számos, főként az újjászületéssel kapcsolatos szokás is társul. Ennek a napnak már az ókorban nagy jelentőséget tulajdonítottak.

Ez a nap a pogány népeknél a fény újjászületését, uralomra kerülését szimbolizálta. Ugyanezt hivatottak jelképezni a nagyszombaton meggyulladó húsvéti gyertyák lángjai, amik a napéjegyenlőség megszűnését, a fény győzelmét szimbolizálják. Érthető, hogy miért kell a napéjegyenlőséget követően tartani a húsvét sötétség és halál feletti győzelmét: amíg fennáll a fény és a sötétség egyensúlya, addig egyformán erősek, így a húsvét, a fény ünnepe csak teljes fényesség mellett ünnepelhető.

A jelenség tudományos magyarázatát Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára adta meg:  - Napéjegyenlőség kétszer van egy évben: tavasszal, március 20-án vagy 21-én, illetve december 20-án, 21-én. Az eltérések a naptári rendszerből, illetve a Föld mozgásából adódnak. Ezeken a napokon az éjszakák és a nappalok hossza elméletileg egyensúlyban van. Azért elméletileg, mert a szürkület, ami ilyenkor elég hosszú, megrövidíti az éjszaka időtartamát. A valóságban tehát az éjszaka úgy kilenc és fél órás, a nappal pedig 14 és fél. A napéjegyenlőségnek nem is annyira csillagászati, mint vallási jelentősége van: régen a tavaszi napéjegyenlőséghez kötötték a húsvét időpontját. A napéjegyenlőséget követő első teleholdra következő vasárnap a húsvét - mondta el a csillagász.

- Ezen a jeles napon a fény győzedelmeskedik a sötétség felett - tartották őseink. Sándor, József és Benedek napjával együtt tulajdonképpen egy ünnepbokorról beszélhetünk, ezek tavaszváró, időjárást jósló napok, a tavasz kezdetét jelentik. Úgy tartották, ha Benedek napjától kalapáccsal verik vissza a földbe a füvet, akkor is kinő. Nem is szólva a meleghozó funkcióról. Azonban ha ezeken a napokon lucskos idő  volt, akkor a megfigyelés szerint Szent Györgykor nem sok jót várhattak az időjárástól - mondja dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató, a megyei múzeumi igazgatóság főmuzeológusa. - Kertán ezt úgy mondták: nem Sándor, József, Benedek a legény, hanem a Gyuri. A szentgáliak szerint, ha az említett három név hideget hoz, azt azok csak szütyővel hozzák. Ez azt jelenti, hogy sokáig már nem tarthat a hideg idő. Ezek a napok vetőnapok is voltak, ilyenkor tették el a paprikamagot, és nevelték belőle a palántát. De ilyenkor ültették el a hagymát, fokhagymát is. Ekkor engedték ki a méheket, és tisztogatták ki a kaptárakat a gazdák.

A Szent Benedek napján elvetett hagymának gyógyítóerőt tulajdonítottak, kenyérbe göngyölve adták a fölfúvódott szarvasmarhának. Ehhez az ünnepkörhöz tartozik még március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja és az angyali üdvözlet ünnepe, a megváltó megtestesülése.  A néphit szerint a Gyümölcsoltó Boldogasszony napján végzett oltás biztosan megered. Ilyenkor vitték be az erdőből a vadalmát, vadkörtét, és amikor a vesszők megerősödtek, ezeket beoltották - foglalta össze a néprajzkutató.

A Hagyományok hegyén

Négy egyesület összefogásából jött létre a Hagyományok hegye. Ennek célja, hogy nagyszabású, közös programok keretein belül mutassa be az ember és a természet viszonyát, és rávilágítson arra, hogyan lehet harmóniában élni a természettel. Hagyományőrzők látogatják a hegy rendezvényeit, amik között a tavaszvárás, a nyári és a téli napforduló ideje, a fény imádása kiemelt ünnep.

A hegyi programok közismert mindenese, Tóth Kálmán lapunknak elmondta: - Indulnak a tavaszi munkák, folyik a történelmi, néprajzi, természetvédelmi szabadidőpark kialakítása. Június 27-ére meghívtuk Hidán Csabát, aki régész, történész, harcművészeti oktató egy személyben. Az avar kort mutatja be történelmi szempontból, kitérve a korabeli fegyverzetre, ruházatra. Annak idején a tavasz fordultával kezdtek eleink minden hadjáratot.

 

Reneszánszukat élik manapság az ősmagyar szokásokat felelevenítő mozgalmak, az alternatív őstörténeti magyarázatok. Tavaszköszöntő szertartásokon szólnak a sámándobok.  Valaki egy kis túlzással úgy fogalmazott: Koppány kísértete járja be Magyarországot.

Mindenesetre egyre több hagyományőrző csoport tart korabeli viseletben és fegyverzettel harcászati bemutatót. Keresik a kettős honfoglalás elméletének újabb bizonyítékait, tanítják a rovásírást. Ki-ki eldöntheti, hogy szimpatikusnak vagy öncélú magyarkodásnak tartja-e ezeket.

Egyvalamiben azonban nincs vita: a hagyományőrző együttlétek fantasztikus hangulatú alkalmak, ahol a kemény izmok mellett az ismeretterjesztésnek is megnő a jelentősége. Nem is szólva arról, hogy magyarságtudatunkat erősíti egy-egy ilyen összejövetel. És ha most valami igazán ránk fér, az ez.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!