Év eleji változások - Nyugdíj, adó, gáz

Megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása

Jövőre megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása, ennek elemeként megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság és a nők már 40 év munkaviszony után is nyugdíjba mehetnek. A nyugdíjasok emellett januártól 3,8 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a jövő évi jelentősebb változásokat ismertető közleményében arra emlékeztet, hogy a kormány a nyugdíjrendszer átalakításával megszünteti a magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat, a munkavállalók pedig választhatnak: az állami nyugdíjrendszer tagjai lesznek, vagy a magánnyugdíj-pénztárakhoz csatlakoznak.

Utóbbi esetben 2011. január 31-ig kell nyilatkozni, amiről a munkáltatót is értesíteni kell, míg az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíj-pénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

A tárca szerint a kormány célja, hogy megszüntesse az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így megvédje a jelenlegi és a későbbi nyugdíjasok nyugdíját. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a kabinet kizárólag a nyugdíjak kifizetésére és az "elmúlt 8 évben elszabadult államadóság" csökkentésére használja fel a nyugdíjjárulékból származó bevételeket.

A kormány korábbi ígéretének megfelelően lehetővé teszi, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehessen - olvasható a tájékoztatásban.

A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb nyolc évig, míg a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyáknak elegendő 30 év jogosultsági időt igazolniuk. A tanulmányi idővel, illetve a munkanélküli ellátással telt éveket nem veszik figyelembe a kedvezményes nyugdíj meghatározásakor.

A tárca számításai szerint 2011-ben 18-24 ezer nőt élhet az említett lehetőséggel, ha az érintettek 75-100 százaléka igénybe veszi a felkínált kedvezményt.

A minisztérium kiemeli továbbá, hogy a jelenlegi nyugdíjasok 2011-től infláció fölötti, vagyis 3,8 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.

Átalakul a közfoglalkoztatás

Jelentős változásokra számíthatnak 2011-től a közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók és munkaadók, emellett lehetővé válik a nők kedvezményes részmunkaidős foglalkoztatása is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint szemléletváltás történik a közfoglalkoztatásban, vagyis a kormány áthidaló megoldásként tekint erre a területre azért, hogy a közfoglalkoztatási rendszer ne hasson az elsődleges munkaerőpiac ellen.

Ez alapján jövőre megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (rát) és helyette bérpótló juttatást (bpj) vezetnek be, amelynek mértéke megegyezik a korábbi összeggel, vagyis a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával, ami jelenleg 28.500 forint.

A jelentkezőknek legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkezniük 2011-ből ahhoz, hogy a következő évben is jogosultak legyenek a juttatásra; de ezt a követelményt egy féléves munkaerő-piaci képzéssel is pótolni lehet. Az önkormányzatok továbbá rendeletben szabályozhatják, hogy a saját lakókörnyezet rendben tartásához kössék a bérpótló juttatás kifizetését.

A munkanélküliek emellett a 2011-től kötelesek lesznek elfogadni a munkaügyi szervezet által felajánlott bármilyen munkát, s nemcsak a végzettségüknek megfelelő vagy annál egy fokozattal alacsonyabb szintű állásokat.

A változások a munkáltatókat is érintik, így a jövő évtől az önkormányzatokon kívül az egyházaknak, a civil szervezeteknek és a kisebbségi önkormányzatoknak is lehetőségük lesz pályázni közfoglalkoztatásra.

Az önkormányzatok 2011. február 28-ig alkalmazhatják a jövő évre áthúzódó közmunkaszerződéseket, de ezt követően már kötelező az új finanszírozási modellt alkalmazni.

A kormány a fentiek mellett a nők foglalkoztatási esélyeit is javítani kívánja, ezért a nők számára részmunkaidős foglalkoztatást kínáló munkaadóknak 2011-től 27 százalék helyett csak 20 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük.

A lakosság kétharmadát nem érinti a gázáremelés

A lakosság kétharmada számára nem emelkedik a gáz ára a 2011. január 1-jétől életbe lépő új gázár-szabályozásnak köszönhetően; a szociálisan rászorulóknak pedig csak jövő év áprilisa után kell kérniük a szeptembertől életbe lépő új energia-ártámogatási rendszerbe való felvételüket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében hangsúlyozza: a kormány 1.200 köbméteres fogyasztásig fenntartja a gázár-moratóriumot, így a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei sem emelkednek.

Az új, sávos gázár-szabályozás révén tehát a fogyasztók 57 százalékánál egyáltalán nem változik a gáz ára, míg a fogyasztók további 9 százalékánál - az 1.200-1.500 köbméter között fogyasztók esetében - is csak 0,7 százalékos növekedés várható, de a drágulás aránya a többi fogyasztó esetében sem éri el a kétszámjegyű mértéket - fejtik ki.

A tárca megjegyzi továbbá, hogy a 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot.

A tájékoztatás szerint 2011. április 30-ig már nem változik a gáz és távhő ártámogatási rendszere, így az arra korábban jogosultságot szerző szociálisan rászorultaknak addig nincs szükségük újabb ügyintézésre.

Az energia-ártámogatási rendszer 2011 szeptemberétől változik, ekkor az beépül a lakásfenntartási támogatásba és hagyományos fűtésre - például szén és fatüzelésre - is igénybe vehető lesz. Ezért új kérelmek beadására csak 2011 áprilisát követően lesz szükség, amelyeket az eddigi gyakorlattól eltérően az önkormányzatok fognak elbírálni - mutat rá a minisztérium.

Életbe lép az egykulcsos adórendszer

A jövő év első napjától számos jelentős törvényváltozás lép hatályba; az egykulcsos adórendszer létrejötte mellett egyszerűsödik a személyi jövedelemadó-bevallás, továbbá emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ismét három évig lesz igénybe vehető a gyermekgondozási segély.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott összegzésében az egyetlen, 16 százalékos kulcson alapuló adórendszert említik a legfontosabb, mindenkit érintő újdonságként. A tárca szerint az új adórendszer segíthet az ország alapvető problémáiból, vagyis a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból és a demográfiai válságból való kitörésben.

A családi adórendszer legnagyobb nyertesei a gyermeket nevelő munkavállalók lehetnek, akik keresete havi több ezer, de akár több tízezer forinttal is emelkedhet. A családi adóalap-kedvezmény összege ugyanis egy, illetve két eltartott esetén 62.500 forint; három és több eltartottnál pedig 206.250 forint lesz. A változtatások hatására az átlagos munkabérrel rendelkező, gyermeket nevelő szülők nettó fizetése 10-20 százalékkal is gyarapodhat, míg az állam a háromgyermekes családok 98 százalékától nem is kér személyi jövedelemadót - fejtik ki a tájékoztatásban.

A fentiek mellett a kamatjövedelemre háruló közteher kulcsa is 16 százalékra csökken a korábbi 20 százalékról. Ezzel egy időben azonban jövőre már kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint az ezt megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.

A személyi jövedelemadó csökkentése mellett annak bevallása is egyszerűsödik, a magánszemélyeknek 2011-től elegendő lesz egy adónyilatkozatban számot adniuk jövedelmeikről. Ezzel a lépéssel mintegy 3 millió magánszemély ismerheti el egy oldalon, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel. Az adózók emellett az idei jövedelmeikről is rövidebb, 36 oldalas helyett 12 oldalas bevallást tehetnek.

A jövő év első hónapjától 78 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum havi 94 ezer forintra nő, míg a többi munkavállaló az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlása alapján 4-6 százalékos béremelésre számíthat. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés, de a kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársaknak havi kompenzációt biztosít, így itt az ígéretek szerint senkinek sem csökken a nettó jövedelme.

A kormány a családtámogatások rendszerét is átalakította, így két évről ismét három évre emelkedik a gyermekgondozási segély időtartama, de a munkába visszaálló anyák csak a legfeljebb heti 30 órás munkaidő mellett kapják meg ezt a támogatást.

Az év utolsó előtti napjától alkalmazni kell azt a szabályt, amely 98 százalékos adót vet ki az állami vezetők 2 millió forint  és a közszféra munkavállalóinak 3,5 millió forint feletti végkielégítéseire. A munkáltatók a jövőben maguk is levonhatják az adót a nagy összegű végkielégítésekből.

A minisztérium a társasági adóváltozásokra kitérve kiemeli, hogy 2011. lesz az első teljes adóév, amikor a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások alkalmazhatják az idén nyáron 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági adót.

A Széchenyi Önerő Hitel Program a jövő évtől segíti a hazai vállalkozásokat a pályázati források nagyobb arányú kihasználásában, az elegendő önerővel nem rendelkező cégek legfeljebb 50 millió forintos, 10 éves futamidejű hitelt vehetnek fel.

A korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja majd az egyszerűsített beszámoló készítését, továbbá a naptári évtől eltérő üzleti évet választók és a külföldi cégek magyarországi fióktelepei is így járhatnak el a jövőben.

A kereskedelmi gázolaj fogalmának megteremtésével az árufuvarozók és a személyszállítást végzők 2011. január elsejétől literenként 6,5 forintot visszaigényelhetnek a gázolaj jövedéki adójából.

A jövő év első napjától összeolvad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP). A kabinet magasabb minőségű szolgáltatást, illetve olcsóbb és hatékonyabb működést vár a lépéstől.

A kormány számításai szerint a egykulcsos adózással és a társasági adó csökkentésével 2011-ben 600-700 milliárd forinttal marad több a magyar lakosságnál és a vállalkozásoknál. Úgy látják, az adócsökkentés eredményeképp Magyarország nyújtja majd a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, ami a tőkevonzó képesség növekedésével, illetve új munkahelyek létrejöttével járhat.