Lakat kerül a vendéglőkre?

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) megyei elnöke szerint a rossz idő mellett számos más ok is belejátszik a vállalkozók kényszerű döntésébe.
 
- Hiba lenne mindent az időjárásra fogni, ezzel csak elkendőznék a problémákat. Hisz látunk kell, hogy olyankor is sokkal kevesebben vették igénybe a vendéglők szolgáltatásait, amikor egyébként lett volna vendég a környéken - magyarázza  Vágó Péter, aki  szerint a bezárások jóval túlnőnek az érintett gazdasági szektoron.
  
- A Balaton Veszprém megyei részén mintegy háromezer üzlet található. Ebből  300-450 egység bezárása a tulajdonosok  mellett többnyire alkalmazottakat és családtagokat is érint, így közvetlenül is ezrekben számolhatunk.
 
A KISOSZ elnöke szerint azért is komolyan kellene venni a gondokat, mert a vendéglátás problémái továbbgyűrűznek az önkormányzatokhoz is  a kieső bérleti díjak, illetve adóbevétel elmaradások formájában.

Több vendéglőst, büfést megkérdeztünk a szezonban gyűjtött tapasztalatokról. Olyannal nem találkoztunk, aki a bezárást fontolgatná. Persze, ez lehet amiatt is, hogy a búcsúzni akarók már korábban feladták. Legalább is erre utal az "eladó", "kiadó" feliratok megszaporodása az üzletek bejáratánál.
 
Tóth László, a balatonfüredi Kisfaludy strandon működő Lidó bisztró vezetője az első szezonját zárja a családi vállalkozásuk élén.
- Az igazi gondunk az volt, hogy éppen a főszezon közepén esett ki 10-12 napon át a forgalom. Ha csak az augusztust néznénk, akkor elégedett lennék, mert az augusztus nagyon jól alakult. A vendégek jól fogadták, hogy a büfékben megszokott kínálatot próbáltuk kicsit eltolni az egészségesebb ételek felé. Abban bízom, hogy jövőre jobb időjárási viszonyok között valódi eredményt hoz a vállalkozásunk. Az fel sem merül, hogy abbahagynánk.
 
Optimistán nézi a jövőt Selyemné Demeter Ágnes is a Szentantalfán hat éve működő Zsóka fogadója vendéglő és szálláshely vezetője. Vendégkörük jelentős része a környékben szőlővel, ingatlannal rendelkezők közül kerül ki és az itt megszállókból.
 
- Nálunk eddig minden év jobb volt a korábbinál, ezt az idén is elmondhatom. Igaz, minket nem zavart a rossz idő. Nálunk inkább a folyamatos kánikula csökkenti a forgalmat, amikor mindenki a strandra megy.

 
A pozitív eredményhez persze nem elég az optimális időjárás, mint mondja, évről-évre valami pluszt kell adni a kiszolgálásban és az ételek minőségében is. 
- Amíg korábban például magunk főztünk, ebben a szezonban már mesterszakácsunk, Szabó Attila készíti az ételeket. Az irányvonal természetesen megmaradt, magyaros alapokon próbálunk finomat, érdekeset adni. A vendégeink értékelik az igyekezetünket és akkor is visszajönnek, ha esetleg jobban meg kell gondolniuk, hogy mire költenek. Szerintem, aki megszerette az étterembe járást, az nehezen hagy fel ezzel a szokással.
 
Bakos Attilának, a tizenkilenc  éve működő szigligeti Bakos kisvendéglő tulajdonos vezetőjének szakmailag nagyon jól alakult az idei szezon, s ez úgy érzi, feledteti a vártnál kicsit kisebb forgalom miatti csalódást is. A sikert a Magyar Konyha című szaklap top 10-es listája adta, melyen a balatoni és Balaton környéki éttermek között a 9. helyre sorolták az üzletet. Az egyik közéleti hetilap pedig a régiós rangsorban az 5. helyre tette a szóbanforgó szigligeti  kisvendéglőt.
 
- A mi működésünket annyira nem befolyásolja a rosszidő, mint a strandokét. Az idei főszezonban is csak egy rövid ideig volt olyan időszak, amikor jelentősen lecsökkent a forgalom, mert a vendégek jelentős része hazament, vagy el sem jött. A viszonylag jónak mondható szezonunk annak köszönhető, hogy a vendégkörünk legalább hetven százaléka olyan törzsvendég, akinek itt a környéken van valamilyen ingatlana, vagy mindig itt nyaral valahol a környéken. Amíg ők idejárnak, addig bennünket sem hagynak ki. Így volt ez az idén is.

Változás legfeljebb csak az volt, hogy  visszaállt a korábbi napirend, az idén kicsit előbb jöttek vacsorázni az emberek, mert sokszor kimaradt a strandolás délután. 
- Az elmúlt években szokássá vált, hogy a nyaralók egyre későbbre foglalnak helyet vacsorához. Amíg 10-15 éve már 6-7 óra felé megjelentek, az utóbbi években, ha strandidő volt, sokan csak 8-9 óra felé  jöttek. Most ez kicsit visszaállt a régire. 
 

Az üdülési csekk Bakos Attilának is fájó pont, de másképp, mint azoknak a kollégáinak, akik a csekkforgalom visszaesését panaszolják. Neki az a gondja, hogy teljesen kimaradtak ebből a lehetőségből.
- Akkoriban építettük át az üzletet, amikor jelentkezni lehetett volna elfogadóhelynek. Kisebb gondunk is nagyobb volt annál, mint hogy ezzel foglalkozzunk. Mire ráébredtünk, hogy ez mennyire hasznos dolog lehet, már lezárult a lehetőség.
 
Azt mondja, néha szinte sírni tudott volna, amikor egymás után el kellett küldeni a vendégeket azért, mert üdülési csekkel akartak fizetni. 
- Szégyelltem magam, hogy nem tudok kiszolgálni valakit, meg persze fájt a kieső forgalom is. Remélem, az ígért új rendszerben megoldódik ez a problémánk is.
 Az örvényesi Huszár vendéglő vezetője, Huszár Zoltánné elégedett az idei évvel.
 
- Nem volt az igazi, de annak mindenképpen örülhetünk, hogy a tavalyinál jobb volt. A múlt év volt az első olyan, amikor megszakadt a folyamatos fejlődés, 10 százalékos visszaesésünk volt. Az idén július nagyon gyenge volt, de később javultak az eredmények, így már most úgy látom, hogy reálértékben is hozzuk a tavalyi bevételeket. Pedig közben nem emeltünk az árakon.
 
Náluk is a környékhez kötődő törzsvendégek adják a forgalom meghatározó részét. Fontos bevételi forrás az üdülési csekk, ami pillanatnyilag a forgalom ötödét adja. Nekik is súlyos gondokat okoznak, ha a jövőben ez a szelet kimaradna. Technikailag készen állnak arra, hogy az ígért kártyás megoldást terminállal fogadják.
 
Vágó Péter, a KISOSZ megyei elnöke  nagyon örül, hogy mi alapvetően csak jó példákkal találkoztunk, hisz pontosan ilyen vendéglők adhatnak biztos hátteret a balatoni turizmusnak. Ettől azonban még kérdés marad, hogy mi lesz a kihullókkal.

 
Hogy mit kellene csinálni? A KISOSZ elnöke szerint még mindig aktuális annak az áprilisi nyilatkozatuknak szinte minden pontja, amellyel pozitívabb közgazdasági környezetet szorgalmaztak a vállalkozásoknak.
 
- Sürgősen rendezni kellene az üdülési csekkel, étkezési utalványokkal kapcsolatos gondokat. Sok ember csak addig fogyaszt, amíg az utolsót le nem tépi. Utána jó esetben vesz még egy pogácsát, aztán irány haza. Az idén már olyanról is hallottam egy strandi büféstől, hogy egy család sima lángost vett, amire aztán maguk szórták rá a sajtot a boltban vett zacskóból. De ennek is örülni kell, hisz van aki mindent otthonról vagy a boltból visz.
 
A KISOSZ elnöke szerint addig kell világos és egyértelmű döntéseket hozni a vendéglátós ágazat működése érdekében, amíg még annak hatása a következő szezonban kihasználható. Ha valaki most eldönti, hogy végleg bezár, azt a jövő tavasszal már nem lehet visszacsalogatni. Most kell dönteni arról, hogy a jövőben is legyen valamilyen a vendéglőkben közvetlenül felhasználható üdülési utalvány, illetve SZÉP-kártya, hogy a melegétkezésre adható jegyeket valóban csak meleg ételre lehessen beváltani, lépni kellene végre a kedvezményes ÁFA ügyében is, és a dohányzás kitiltásában is lassítani kellene a lépéseket.
 
- Ha ezek a lépések elmaradnak, tovább fogynak a hagyományos éttermek. Attól persze nem kell tartanunk, hogy nem lesz elég üzlet, hisz mindig akad bátor ember, aki egy szezonban kipróbálja magát. Csak közben kikopnak azok, akikre hosszú távon építhetne a balatoni turizmus, akik nem elriasztják, hanem vonzzák a vendéget a régiónkba. Ennek hatása pedig már jóval túlnő egyetlen gazdasági szektor határain.

Vendégre várnak az éttermek

A KISOSZ szerint jelentős veszteséget okozott az ágazatnak, hogy az étkezési utalványok az üzletekben is felhasználhatók. A vendéglátó egységekben a dohányzás megtiltása további 15-20 százalékos forgalom visszaesést okozhat. Az ágazat túlnyomó része kimaradt az üdülési csekkrendszer által biztosított plusz forgalomból, mivel alig 350 vállalkozás élhetett a lehetőségekkel. A SZÉP kártya tovább rontja a vendéglátás jövedelemszerzését, mert nem használható fel közvetlenül a vendéglátóhelyeken.

Szerintem

A vendéglátásban zajló jelentős átalakulásra utal a forgalom egyes árucsoportonkénti megoszlásának változása. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évtized eleje óta az alkoholmentes italok részesedése fél százalékkal nőtt az összes forgalmon belül, miközben a dohányáru és a kávé részesedése egy-egy százalékkal csökkent. Két százalékos csökkenés következett be az alkoholos italoknál, miközben az ételforgalom részesedése 3,5 százalékkal emelkedett. Az átalakulás talán azt jelzi, hogy a vendéglők a mindennapi élethez kapcsolódó  természetes szolgáltatássá váltak olyanoknál is, aki korábban csak szórakozóhelyként használták. Ebbe persze keményen belejátszott az a kényszer, hogy a fizetés mellett vagy helyett kapott üdülési- és étkezési csekkeket valahol be kellett váltani. Kérdés, mi lesz, ha ez a kényszer esetleg megszűnik.

Győrffy Árpád
[email protected]