2013.03.27. 14:40
Az új Btk. következményei
A jogalkalmazó szervezetek véleményezésének és a velük történt egyeztetésnek számos pozitív hatása látszik a nyáron életbe lépő új Büntető Törvénykönyvben (Btk.), azonban vannak olyan változások, amelyek a jövőben problémákat vethetnek fel a büntetések tekintetében – véli a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke.
Az új szabályozás alapján a jogalkotó a büntethetőségi korhatárt egyes bűncselekményeknél 14-ről leszállította 12 évre.
- Ez természetesen jogpolitikai döntés kérdése, azonban ez a majdani eljárásokban bizonyítási problémákat jelenthet, mivel a belátási képességet a vádnak igazolni, ez néhány bűncselekménynél, például életveszélyt okozó testi sértésnél lényegében kizárt – mondta dr. Bánáti János, aki a MÜK elnökeként részt vett az új Btk.-ról szóló egyeztetéseken.
Hozzátette: elképzelhetetlen, hogy egy 12-13 éves gyerek tudata (belátási képessége) kiterjedjen arra, hogy az általa esetleg okozott sérülés életveszélyt okozhat. Az elnök szerint ugyancsak problémát vet fel a jogos védelem újraszabályozása is. Támogatható az a jogpolitikai döntés, miszerint a jogtalan támadó viselje főként támadásának következményeit, viszont nem helyeselhető, hogy ebből az elvből olyan következtetésre jutott a jogalkotó, hogy megdönthetetlen törvényi vélelmeket állított fel, kimondva: bizonyos támadások, függetlenül a támadó valódi akaratától, céljától, az elbírálás szempontjából élet elleni támadásnak tekintendő.
Ennek az a következménye, hogy egy ilyen támadást, adott esetben az élet kioltásával is el lehet hárítani, a jogos védelem szabályozásánál lényegében azt az elvet rögzíti, hogy egyes esetekben a kifejezetten vagyon elleni támadás is elhárítható az élet kioldásával - vélekedett. Dr. Bánáti János kiemelte, hogy az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően összességében pozitív változásokat hoz az új Btk., hiszen a jogalkalmazó szervezetek (bíróság, ügyészség, ügyvédség) és a szaktárca sok kérdésben egyező álláspontra jutott tavaly. Ilyen volt például: az eredeti tervezet elvonta volna a bíróság mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy szabjon-e ki eltiltást ittas járművezetésnél.
A megbeszélés eredményeképpen azonban úgy módosult, hogy a bíróságnak joga lesz az eltiltás mellőzésére, ha az eset összes körülménye ezt indokolja. Ráadásul az is pozitív változás lesz, hogy a törvény pontosítja az úgynevezett három csapás szabályozását, elkerülendő azt a méltánytalan helyzetet, amikor kötelezően életfogytiglani büntetést kellett kiszabni, noha az elkövetett cselekmények súlya ezt semmiképpen nem indokolta. A jogszabálynak azonban ugyanúgy maradt kérdéses része is, amely csak életbe lépését követően ítélhető meg teljes körűen.
