Rémségek tanyája - Ha a kutya beszélni tudna...

A gond azonban ott kezdődik, hogy sokan tudatában sincsenek, hogy rosszul bánnak az állatukkal. Múlt héten 19 kutyát és két kakast foglaltak le két felsőperei nőtől a rendőrök állatkínzás miatt. Az idős asszonyt - miután öngyilkossággal fenyegetőzött és késsel hadonászott, amikor kutyáit el akarták vinni - a zirci kórházba szállították, de onnan rövid idő után kiengedték. A felsőperei tanyaházban azonban már nincs, sem ő, sem a lánya. A faluban sem tudják, hová lettek.
Csényi Ildikó jegyző elmondta: korábban kétszer is figyelmeztették a hatvanéves asszonyt és a lányát, hogy az állattartási módszerük nem felel meg a helyi rendeletnek. De csak az udvaron tartott kutyákról tudtak, a házban lévő borzalmas állapotokról nem.

Ha a kutya beszélni tudna

A felsőperei esetről  tájékozódva az illetékes  jegyző egyetértett azzal, hogy  a 19 kutyával együtt élő anyának és lányának szociális és mentális segítségre van szüksége, s ehhez adott is a megfelelő ellátás a faluban. Ha a rendőrségi ügy lezárul, felveszik a kapcsolatot velük, mondta.
A tisztiorvosi szolgálat az állategészségügyi szakemberek szerdán vizsgálódtak a helyszínen, de az udvart időközben rendbetették a tulajdonosok, így fertőtlenítést nem kellett elrendelni. A házba azonban nem jutottak be, le volt lakatolva az ajtó. Dr. Kolaj Ágnes kistérségi tisztifőorvos tájékoztatása szerint a felsőperei lakóháznál közvelen járványveszély nem áll fenn, a környezetre veszélyt nem jelent, s nincsen olyan fertőző góc, ami a település életét veszélyeztetné. Félő azonban, hogy az udvarban felhalmozott, nagy mennyiségű szemétben patkányok, rágcsálók szaporodnak el, ezért a hatóság a tulajdonost a szemét felszámolására kötelezte.

Megyénkben 2009-ben 21, tavaly 28 állatkínzásos eset fordult elő, mondta  Frankó Marianna  rendőr zászlós, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitány sajtószóvívője. Ebből 11 az ajkai rendőrkapitányság területén. Baráth Attila  főhadnagy, a rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: idén öt esetben indult állatkínzás miatt eljárás. 2010 és 2011 között az elrendelt 16 nyomozás során 13 esetben találták meg az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személyt. Jellemzően kutyákat kínoztak, éheztettek, mérgeztek meg, illetve kiskutyákat tettek ki zsákban.

Nagy felhördülést keltett az a pápa melletti eset, amikor egy férfi 19 szarvasmarhát éheztetett halálra, csak a tetemeket, csontvázakat találták meg a bejelentésre érkező rendőrök. Hat állat életben volt, de a hatósági állatorvos javaslatára kényszervágásra küldték őket. A nyomozás lezárult, az ügyet vádemelési javaslattal adta át a rendőrség az ügyészségnek, mondta el Frankó Marianna.

Az állatkínzásos esetek hátterében többnyire szeretethiány bújik meg, mondja Suri Irén pszichológus, hiszen az állatok által sok érzelmet lehet megélni, ilyen például a feltétel nélküli elfogadás, a bizalom. Ha valaki rosszul bánik az állataival, mégis nagyon sokat tart belőlük, az arra utal, hogy megbillent a realitás érzéke. Az állatkínzás az agresszió kiélése, hiszen a kiszolgáltatott, legyengült, alultáplált állat nem tud védekezni. Olyan is előfordul, hogy az állatkínzó nem bántja fizikailag az állatot, de nem gondozza megfelelően: szűk, fénytelen helyen tartja, keveset ad neki enni-inni, verbálisan megfélemlíti - a pszichológus szerint ilyenkor nem arról van szó, hogy nem szereti az állatot, hanem hogy nincs belátóképessége, vagyis nem tudja, hogy az állatszeretet azt jelenti, hogy jól gondoskodom róla. És annak sincs tu-datában mit kellene tennie ennek érdekében.

Az állatkínzó lelki állapotáról a környezete is árulkodik. Így volt ez a felsőperei nők esetében is: a lakás borzasztóan elhanyagolt, koszos, bűzös volt, amikor az állatmentők és a hatóságok bementek és 19 kutyát és két kakast hoztak ki onnan.

Suri Irén szerint az ilyen állattartóknak torz a valósághoz való viszonya. Nem értik, a környezetük miért rosszalja, amit tesznek, hiszen felfogásuk szerint az nem az. A szituációt, hogy a kutyákat elvették tőlük és kérdőre vonták őket az állatkínzás miatt, valószínűleg úgy élik meg, hogy a környezetük fordult ellenük. A történteket nem úgy élik meg, hogy bántották a kutyákat. Suri Irén szerint ilyen esetben terápiára van szükség, gyógyszer nincs a  bajra.

Farkas Zsuzsa, a Vackoló egyesület elnöke elmondta: a felsőperei nők visszakövetelik a kutyákat, néha leendő örökbefogadónak adják ki magukat. Az egyesület azt szeretné elérni, hogy az illetékes hatóságok tiltsák meg a felsőperei állatkínzóknak az állattartást, hiszen azt mondták neki: hamarosan ugyanannyi kutyájuk lesz, mint volt.

Kínzás a tartós félelem is

Az állatvédelmi törvényt - hosszas társadalmi vita után és a civil szervezetek erőteljes fellépése hatására - 2004-ben módosította a parlament, s mondta ki, hogy az állatkínzás bűncselekmény. Idén január 15-én életbe lépett a törvény módosítása, mely tovább szigorított az állattartás feltételein és pontosabban határozta meg a fogalmakat. Eszerint állatkínzásnak számít az állat fájdalmat okozó bántalmazása vagy minden olyan beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása. A törvény meghatározza a jó gazda fogalmát is, kiterjed arra, hogyan, milyen körülmények között kell tartani a házi, a tenyésztett és állatkerti állatokat.

Szerintem

Nehéz indulatok nélkül beszélni az állatkínzásról, pedig muszáj, hiszen akkor nem lennénk különbek az elkövetőknél. Próbálunk magyarázatot találni a megmagyarázhatatlanra. A két eset - a felsőperei és a Pápa melletti - szereplőinek közös vonása, hogy bár anyagi helyzetük nem tette lehetővé, mégis nagy számú állatot tartottak és nem kértek segítséget. Az állatvédelmi szervezetek ugyanis, ha azt látják, hogy az állattartó gondozza és szereti is az állatot - az általánosan elfogadható módon - akkor ennivalóval segítik a tartását. A felsőperei nők valószínűleg szerették a kutyákat  a maguk sajátos módján. S erre a környezetüknek -  szomszédoknak, önkormányzatnak - fel kellett volna figyelnie. Az állattartási rendelet betartatására figyelmeztették őket, de ennél többre lett volna szükség: törődésre.

Németh F. Bernadett
[email protected]