A nyomkász az ász - Apanapló

Ha lerakunk a szőnyegére öt-hat színesebbnél színesebb, csörgősebbnél csörgősebb játékot, no meg véletlenül a padlón felejtjük a "nyomkászt", Marci úgy tesz, mintha meg se látná az elvileg az ő szórakoztatására összehordott  játékarzenált. Szeme sem rebben, amikor átküzdi magát a már említett játéktömegen, csak hogy elérje azt a fekete valamit, amin műanyag gombokat nyomogathat. Az imádott baba azonban jelenleg még jobban hisz a szájának, mint a szemének vagy a kezének, így amikor megkaparintja a távkapcsolót, azonnal elkezdi betuszkolni a szájába. Aztán persze néhány másodpercen belül méltatlankodni kezd, hogy ez a feketeség bizony nemhogy nem ehető, de még a szájába sem fér be rendesen: folyik a nyála a távirányítóra, miközben bőszen hajtogatja, hogy "babbmöm eeee, mömmbabb". Sőt, még megjegyzésként  azt is hozzáfűzi, hogy "ömmömmömm bááá". Mivel észrevételeire sem apától, sem anyától nem kapott értelmezhető választ, ezért Marci maga térképezte fel a szóban forgó szerkezet működését. Olyannyira sikeres volt eme tevékenységében, hogy most már ő is képes bekapcsolni a tévét. Kikapcsolni még nem, pedig apa és anya e folyamat elsajátíttatása érdekében  hetek óta nagy erőkkel dolgozik.