Rendhagyó párizsi leltára francia nemzeti ünnepen szöveg

Egy hétvége Franciaországban. Ezt kínálta a Duna Televízió, Franciaország nemzeti ünnepéhez, július 14-éhez, az 1789-es francia forradalomhoz kapcsolódva. A három nap alatt szinte valamennyi program az ünnephez kapcsolódott nemcsak a filmek, a kulturális összeállítások, de a hagyományos, naponta jelentkező kívánságkosár és az esti mese is. Pén-

teken a Comédie Fran-caise-be látogathattunk, megismerhettük a Béjart Balett legújabb, a Csodálatos mandarint feldolgozó produkcióját, megfejthettük Versailles titkait, bepillanthattunk a Napkirály palotájának a közönség számára eddig ismeretlen helyiségeibe, este magyar és francia történészek beszélgettek a nem egyértelműen megítélhető francia forradalom szellemi és kulturális hatásairól. Szombaton cirkuszba, múzeumba, balettelőadásra és utcabálba hívtak a műsor

összeállítói, vasárnap

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

teken a Comédie Fran-caise-be látogathattunk, megismerhettük a Béjart Balett legújabb, a Csodálatos mandarint feldolgozó produkcióját, megfejthettük Versailles titkait, bepillanthattunk a Napkirály palotájának a közönség számára eddig ismeretlen helyiségeibe, este magyar és francia történészek beszélgettek a nem egyértelműen megítélhető francia forradalom szellemi és kulturális hatásairól. Szombaton cirkuszba, múzeumba, balettelőadásra és utcabálba hívtak a műsor

összeállítói, vasárnap

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

teken a Comédie Fran-caise-be látogathattunk, megismerhettük a Béjart Balett legújabb, a Csodálatos mandarint feldolgozó produkcióját, megfejthettük Versailles titkait, bepillanthattunk a Napkirály palotájának a közönség számára eddig ismeretlen helyiségeibe, este magyar és francia történészek beszélgettek a nem egyértelműen megítélhető francia forradalom szellemi és kulturális hatásairól. Szombaton cirkuszba, múzeumba, balettelőadásra és utcabálba hívtak a műsor

összeállítói, vasárnap

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

összeállítói, vasárnap

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

összeállítói, vasárnap

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

délután a párizsi Notre-Dame orgonaművészeinek koncertjére, akik nemrég Budapesten, a Művészetek Palotájában adtak hangversenyt. Oli- vier Latry és Philippe Lefebvre magasztos játéka igazi ünnepet varázsolt.

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

A kínálatból a filmek sem maradtak el a lengyel rendező, Krysztof Kieslowsky filmtrilógiája, a francia trikolórról elnevezett különleges alkotása, a Három szín Kék, Fehér és Piros, valamint a korábban többször vetített Huszár a tetőn, ami meghozta az ismertséget

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

és sikert a gyönyörű és tehetséges Juliette Bi-

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

noche-nak. A hétvége a Kossuth-díjas filmrendező Gaál István Rendhagyó párizsi leltárjával zárult vasárnap késő éjszaka. Párizsi háztetőkkel, hajnali utcákkal, mikor a járda mellett víz csorog, hogy a szemetet elmossa, üres metrókocsikkal, utcán alvó hajléktalanokkal, ásító macskákkal, egy egészen más Párizzsal, mint amilyet valamennyien ismerünk a megszokott képekkel, turisztikai látványosságokkal, Notre-Dame-mal és a Diadalívvel, több millió emberrel, helyiekkel, külföldiekkel.

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

Lehet-e Párizst valóban ismerni? Nekem, aki megszállott rajongója, szerelmese vagyok ennek a metropolisnak, min- den alkalommal tud újat mondani. Ezért örültem

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

a Duna Televízió hétvégi összeállításának, mert olyan szemszögből láttatta az országot, a várost, ahogyan korábban nem láttam, nem ismertem.

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...

Időnként átkapcsoltam a francia csatornára vajon az ottani televízió hogyan köszönti a nemzeti ünnepet? Játékfilmmel, ter- mészetfilmmel, Az erőd című vetélkedővel. Úgy látszott, mi komolyabban vettük a francia nemzeti ünnepet, mint maguk a franciák...