Szívközpontban

Kuklay Antal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Köröm község plébánosa. Azon papok egyike, aki 1956-os, ellenforradalminak bélyegzett tevékenysége miatt hosszú éveket börtönökben töltött.

Bonyár Miklós

- Körömben nagyszámú cigány lakosság él. Vajon együtt tanulnak az iskolában cigány gyermekek a nem cigányokkal?

- Köröm lakosságnak ma már a kétharmada cigány, s a gyerekeknek a kilencven százaléka. A magyar diákok java része már nem oda jár isko- lába, hanem Tiszaújvárosba vagy a szomszédos Sajóhídvégre. Mert úgy gondolják, ott magasabb az oktatás színvonala. Kétségtelen, sokan a cigány fiúk stílusa miatt viszik el gyermekeiket a faluból. Ők ugyanis sokkal hamarabb érnek, mint a magyarok, s ezzel együtt jár, hogy eldurvulnak viselkedésükben, fegyelmezetlenek az órákon.

- Hallottam egy tanár ismerősömtől, hogy tehetséges cigány kislány tanítványai, akikhez nagy reményeket fűzött az iskola, az ősi hagyományokat követve rendre megszülték első gyermeküket 13-14 évesen, s ezzel örökre elvágták to- vábbtanulásuk lehetőségét. - Szigorú hagyomány a cigány családokban, hogy mikor bekövetkezik a nemi érés a kislányoknál, azonnal férjhez adják őket. Velük elfogadtatni azt, ami a mai polgá- ri társadalmakban szokásos - hogy majd csak 24-26 éves korodban leszel érett, mikor már az egyetemet is elvégezted -, elképzelhetetlen. E téren példaértékű a Jó Pásztor szerzetesnővérek munkája Gyöngyösorosziban, akik kiválasztottak tizenhat felsős kislányt, akiket a plébánia épületében délután, tanítás után korrepetálnak egy pedagógus segítségével. A gyere- kek minden este hazamennek, s amit tanultak, azt hazaviszik. Közülük szép számmal leérettségiztek, sőt többen főiskolát is végeztek idővel. Ha nem különítik el őket a nevelés erejével, ők is kiszakadtak volna az iskolából örökre.

- Atya hogyan boldogult a cigány gyermekekkel a templomban, a hittanórán, a ministráns foglalkozásokon?- Munkámban mindig építettem arra, hogy a cigány gyerekek nagyon szívesen szerepelnek. Tehát amikor elmondtam egy evangéliumi történetet, akkor arra biztattam őket, játsszák el a hallottakat. Fantasztikusan tudtak rögtönözni, s betoldottak epizódokat, még tréfálkoztak is közben. A cigányoknál sok-sok olyan lélektani sajátosság van, amelyet pedagógiailag nagyon jól föl lehet használni a nevelésben, s ebben a vonatkozásban a Kodály-módszer irányadó lehet az integrált osztályokban is. Sajnos, pontosan ennek fordít hátat ko- runk nevelése. Technikai és logikai ismeretekre tanítják a gyerekeket, ahelyett, hogy érzelemgazdag, szellemileg igényes felnőtté nevelnék őket.

- Mikor találkozott elő- ször Pilinszkyvel? - Sárospatakon egy író-olvasó találkozón ismerkedtem meg vele a hatvanas évek végén. Én akkor még elsősorban mint újságírót ismertem, aki egyházi lapokba miniesszéket ír, s úgy gondoltam, hogy a versei egy másik személy alkotásai, s hogy nincs kapcsolat e kettő között. Mikor megkérdeztem őt, mostanában mit ír, azt vála- szolta: Olyan területekre jutottam el, ahova valószínűleg kevesen fognak követni. Egészen új utakra . Többet nem szólt erről, de ezt olyan öntudattal mondta, hogy nem lehetett nem felfigyelni rá. Egyszer megjegyezte: a régi templomok mindegyike más és más stílusú, mégis a világegyetem hiteles mása, modellje, s az emberek ezekben elkészítették a világegyetemről alkotott elképzelésük kővé kicsinyített mását. Ma nem épülnek székesegyházak, ezért nem tudjuk modellálni a világegyetemet. Mikor megismertem Gótika című versét, azt gondoltam, bizonyára beszélgetésünk hatására írta. De kiderült, már két prózai írásában is megtalálható e téma. Egy-egy képet ugyanis néha több műfaj- ban, prózában és versben is kifejtett.

- Melyik Pilinszky-verset tartja a legjelentősebbnek?

- A Krátert, ez a legkarakteresebb verse, meggyőződésem, s ha a jövő század antológiája számára kellene három versét kiemelnem életművéből, akkor emellé odatenném még a Négysorost és az Apokrifet. Ezek egyenrangúan nagy versek, bár más és más a stílusuk. Pilinszky számára a költői kép, az érzéki élmény volt a vers a magja, amelyet mint modellt alkalmazott. S míg a korai verseiben ezt a modellt azonnali, fölfogható, érzékelhető intenzitással adta elő, ugyan- ezt később elrejtette egy első hallásra érthetetlen, prózai, szikár nyelvi szerkezet mögé. Méghozzá úgy, hogy a mondatot lecsupaszította abszolút tömörségűre, s visszakanya- rodott a régi, ősi irodalmakhoz, a Bibliához és a zen szelleméhez. Ezt nem játékból tette, hanem hogy ezzel meditációra késztesse az olvasóit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!