<u>Fejlődés kapujában a város</u>

 - Az időközi választást követően februárban vette át a posztot. Programjában jelentős változtatás nélküli vezetést és nyitott önkormányzatot ígért. Mit sikerült megvalósítani az elképzeléseiből?

 - Azt gondoltam, s gondolom mai is, hogy az itt élő embereknek jobban be kell kapcsolódniuk a város életébe. Szeretném, ha minél többen velem együtt gondolkodnának Berhida jövőjét illetően. 

Az elmúlt fél évben elkészült az integrált városfejlesztési stratégiánk, amelyet két lakossági fórumon is bemutattunk, szerencsére jól fogadták, támogatták elképzeléseinket az emberek. 

Nagy az igény például a zöldterületek növelésére. Épp ezért, hadd jegyezzem meg a település történetében először, tájépítész mérte és méri fel Berhida utcáit és tereit, hogy hol milyen fákat, bokrokat, növényeket érdemes elültetni. Erről egy szakmai anyag is készül, amelynek alapján nekiláthatunk a munkának. 

Persze nemcsak új parkok kialakításáról beszélek, mint például Kistó és környéke, hanem a korábban létező, ám az évek során kissé elöregedett területek felújításáról is. 

Sikeres pályázat esetén a kisvárosi jelleget garantáló új belváros másfél éven belül elkészülhet
(Fotó: Andrónyi András)

 
 -  Miből tudják finanszírozni és mikorra készülhetnek el a parkok? 

 - A hónap végére elkészül a tájépítész általános felmérése, amelyet követően több alkalommal újabb lakossági fórumokon mutatjuk be elképzeléseinket. A helyi igényeket és a szakmai igényességet szeretnénk összehangolni. 

Ezt követően kijelöljük majd, hogy mely területekre kell részletes tervet készíteni. A látványos fejlesztéshez persze pénz kell, amit pályázatok útján kívánunk megszerezni. A zöldterületeket illetően sokat jelenthet majd, hogy Berhida is tagja a Bakony-Balaton Keleti Kapuja Leader-csoportnak. 

Ha megvannak az alapok, ám a pályázatok útján egyszerre nem jutunk annyi forráshoz, a tájépítész tervei alapján elkezdhetjük a munkát, a lakosság segítségével fákat, bokrokat ültethetünk például. 

Ami a kérdés második felét illeti, az előkészítést követően jövőre tervezzük a parkok kialakítását, az utcák fásítását.
 
-  Komoly probléma volt Berhidán a munkanélküliség. Sikerült -e lépni valamit az ügyben? 

- Úgy hiszem, hogy a város dolgait egy nagy rendszerben kell kezelni. Meg kell határozni, hogy honnan hova, s milyen eszközökkel szeretnénk eljutni. A városfejlesztést például össze lehet hangolni a munkahelyteremtéssel. 

A csapadékelvezető árkok tisztítása, a fűnyírás, s még egy sereg feladat igen fontos az összképet illetően, egyszerre húsz-harminc helyi lakost tudunk foglalkoztatni a hivatalnál. A fogadónapjaimon egyébként sok ember megkeres, akiket két csoportra lehet osztani: van aki munkahelyet akar, s van, aki munkát. Ez korántsem mindegy. 

Sajnos rosszak a tapasztalataim, ezért a viták elkerülése végett szinte mindenkivel egy hónapra kötünk szerződést. Megesett például, hogy két nap után valaki táppénzre ment, persze nem komoly betegség miatt, hanem mert nem akart az illető dolgozni. 

Sikerült -e megállítani a szegregációt, hiszen sokan az Ady iskolából a Rákócziba vitték át gyermeküket? 
Megoldódott-e a rendőrhiány kérdése? 
Lesz-e egészségügyi centrum?

Válaszok és megoldási lehetőségek Pergő Margittól hamarosan a Naplóban.