2009.02.24. 18:27
Mélyponton a Nagy-Britanniában dolgozni akaró keletiek száma
<b>London</b> - Az EU-bővítés óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a tavalyi utolsó negyedévben azoknak a kelet-európai munkavállalóknak a száma, akik Nagy-Britanniában próbáltak szerencsét, közölte kedden a brit belügyminisztérium.
Kevesebb a külföldi munkavállaló
A tárca által kiadott - a munka- és nyugdíjügyi minisztériummal együtt összeállított - friss negyedéves statisztikai elemzés szerint a tavaly decemberrel zárult három hónapban a 2004-ben uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból - Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból - 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását.
Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53 ezren érkeztek a térségből a brit munkapiacra.
A belügyminisztériumi jelentés szerint a csökkenést jórészt a lengyel munkavállalók számának zuhanása okozta: Lengyelországból 2007 utolsó negyedében még 36 ezren érkeztek, a tavalyi évet záró három hónapban azonban már csak 16 ezren.
Phil Woolas brit határrendészeti és bevándorlási államtitkár a kimutatáshoz fűzött kommentárjában "drámai mértékűnek" nevezte az újonnan érkező kelet-európai munkavállalók számának visszaesését, és külön kiemelte, hogy a korábban érkezők közül is sokan már hazamentek.
Ez utóbbi véleményt független londoni elemzések is alátámasztják.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet gazdaságelemző és előrejelző szolgálatának - Moody's Economy.com - minap Londonban kiadott elemzése szerint a 2004-es EU-bővítés óta a brit munkapiacon bejegyzett egymillió keleti munkavállaló fele már visszatelepült hazájába.
A Moody's előrejelzése szerint a recesszió az idén megfordítja a keleti EU-munkavállalók eddig Nyugat-Európa felé tartó áramlási irányát, ami könnyebbséget hozhat a nyugati EU-országok munkapiacain, feszültségeket teremthet ugyanakkor a szintén visszaeséstől szenvedő kelet-európai gazdaságokban.
OLDALTÖRÉS: recesszió
A magyarok között még mindig kedvelt Nagy-Britannia
A nyugat-európai EU-gazdaságok közül épp Nagy-Britanniát - és a szintén több tízezer kelet-európai munkavállalót fogadó Írországot - sújtja várhatóan a legmélyebb recesszió.
Egyes prognózisok 4 százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig minap kiadott londoni elemzésében azt írta, hogy az általa vizsgált húsz fejlett gazdaság közül Írország kilátásai a legkomorabbak.
A cég az ír gazdaságra az idén, alapesetben 5,0 százalékos, a rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén 6,0 százalékos GDP-zuhanást jósol.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt, és csak azt a feltételt szabta, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál.
Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja.
A brit kormány annak idején mindazonáltal alaposan elszámolta magát: a korabeli hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-európai uniós munkavállaló érkezését valószínűsítette.
A kedden közzétett friss statisztikai összesítés szerint azonban még a tavalyi, már erőteljes csökkenést mutató évben is 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését a brit belügyminisztériumtól. Az újonnan érkezők száma 2007 egészében 218 ezer, 2006-ban 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
A kimutatás szerint jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - pedig 6355.
A legkevesebben Szlovéniából érkeznek; 2005 óta egyik évben sem érte el a kétszázat a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállaló szlovének száma.
A keddi belügyminisztériumi jelentés szerint a 2004-es bővítés óta jóváhagyott összes munkavállalási engedélykérelem 66 százalékát lengyelek adták be, de arányuk az utóbbi időben jelentősen csökken: a tavalyi utolsó negyedévben 59 százalék volt az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 71 százalék után.
A magyarok között még mindig kedvelt Nagy-Britannia
A nyugat-európai EU-gazdaságok közül épp Nagy-Britanniát - és a szintén több tízezer kelet-európai munkavállalót fogadó Írországot - sújtja várhatóan a legmélyebb recesszió.
Egyes prognózisok 4 százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig minap kiadott londoni elemzésében azt írta, hogy az általa vizsgált húsz fejlett gazdaság közül Írország kilátásai a legkomorabbak.
A cég az ír gazdaságra az idén, alapesetben 5,0 százalékos, a rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén 6,0 százalékos GDP-zuhanást jósol.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt, és csak azt a feltételt szabta, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál.
Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja.
A brit kormány annak idején mindazonáltal alaposan elszámolta magát: a korabeli hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-európai uniós munkavállaló érkezését valószínűsítette.
A kedden közzétett friss statisztikai összesítés szerint azonban még a tavalyi, már erőteljes csökkenést mutató évben is 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését a brit belügyminisztériumtól. Az újonnan érkezők száma 2007 egészében 218 ezer, 2006-ban 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
A kimutatás szerint jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - pedig 6355.
A legkevesebben Szlovéniából érkeznek; 2005 óta egyik évben sem érte el a kétszázat a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállaló szlovének száma.
A keddi belügyminisztériumi jelentés szerint a 2004-es bővítés óta jóváhagyott összes munkavállalási engedélykérelem 66 százalékát lengyelek adták be, de arányuk az utóbbi időben jelentősen csökken: a tavalyi utolsó negyedévben 59 százalék volt az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 71 százalék után.
A magyarok között még mindig kedvelt Nagy-Britannia
A nyugat-európai EU-gazdaságok közül épp Nagy-Britanniát - és a szintén több tízezer kelet-európai munkavállalót fogadó Írországot - sújtja várhatóan a legmélyebb recesszió.
Egyes prognózisok 4 százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig minap kiadott londoni elemzésében azt írta, hogy az általa vizsgált húsz fejlett gazdaság közül Írország kilátásai a legkomorabbak.
A cég az ír gazdaságra az idén, alapesetben 5,0 százalékos, a rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén 6,0 százalékos GDP-zuhanást jósol.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt, és csak azt a feltételt szabta, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál.
Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja.
A brit kormány annak idején mindazonáltal alaposan elszámolta magát: a korabeli hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-európai uniós munkavállaló érkezését valószínűsítette.
A kedden közzétett friss statisztikai összesítés szerint azonban még a tavalyi, már erőteljes csökkenést mutató évben is 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését a brit belügyminisztériumtól. Az újonnan érkezők száma 2007 egészében 218 ezer, 2006-ban 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
A kimutatás szerint jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben - a bővítés utáni első teljes évben - pedig 6355.
A legkevesebben Szlovéniából érkeznek; 2005 óta egyik évben sem érte el a kétszázat a Nagy-Britanniában újonnan munkát vállaló szlovének száma.
A keddi belügyminisztériumi jelentés szerint a 2004-es bővítés óta jóváhagyott összes munkavállalási engedélykérelem 66 százalékát lengyelek adták be, de arányuk az utóbbi időben jelentősen csökken: a tavalyi utolsó negyedévben 59 százalék volt az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 71 százalék után.
