Az uzsorások elleni törvény

Az uzsorástevékenység, így az uzsorás szerződés alapvetően polgári jogi kategória, és a Polgári törvénykönyv az a jogszabály, amely kimondja, hogy az uzsorás szerződés semmis, azaz érvénytelen jogügylet. 

Az uzsorás szerződésnek két alapvető fogalmi elme van, az egyik, hogy az uzsorás a szerződéskötéskor a másik fél helyzetét kihasználja, a má- sik pedig, hogy e helyzet kihasználásával a szerződésben feltűnően aránytalan előnyt köt ki, természetesen a saját javára.

Önmagában, ha a szerződésben kikötött előny feltűnően aránytalan az egyik szerződő fél javára, még nem jelen- ti a szerződés semmisségét, hanem a feltűnően aránytalan előny kikötése pusztán a szerződés megtámadhatóságát biztosítja. 

A szerződés megtámadhatósága és semmissége között lényeges különbség van, bár mindkettő a szerződés érvénytelenségét jelenti, mégis azzal a fontos különbséggel, hogy a megtámadhatóság a megtámadásra jogosultat érdemben és időben is nagyobb aktivitásra készteti a szerződéssel, annak felülvizsgálatával kapcsolatosan. 

A Polgári törvénykönyv 2009. március 1. napján hatályba lépett módosítása a feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződések tekintetében annak hatályát kiterjeszti a hitel-, kölcsönviszonyokra is. 

Ennek megfelelően a hatálybalépés kezdetétől a feltűnően aránytalan szerződések megtámadására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni arra az esetre is, ha hitelnyújtó szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között a szerződéskötés egyéb körülményeit is figyelembe véve  feltűnően  nagy az értékkülönbség.

Az új szabályozás szükségessé tette a teljes hiteldíj fogalmának meghatározását. A hatálybalépéstől kezdődően a teljes hiteldíj törvényi fogalma nem más, mint az a köl- csönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, a folyósítási  jutalékot és minden egyéb, a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő ellenszolgáltatást.

A Polgári törvénykönyv fent ismertetett rövid módo- sítása a személyi hatály tekintetében nem korlátozza a jogszabály alkalmazását a magánszemélyek közötti kölcsön- és hitelviszonyokra, hanem bizony a jogszabály alkalmazható és alkalmazandó a hitelintézet és a hitelintézettel szerződéses kapcsolatban lévő szerződő fél jogviszonyára is.

Természetesen a bírói gyakorlat hivatott kialakítani annak kereteit és határait, minden egyes esetben az egyedi jogviszonyt figyelembe véve annak, hogy a kölcsön és a teljes hiteldíj között milyen okok és körülmények alapján lehet feltűnően nagy aránytalanságot megállapítani.


Dr. Sebestyén Attila
ügyvéd,
Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda, 
Veszprém