2009.08.07. 13:52
Aki nem röhög a markába
Veszprém, Székesfehérvár - Minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. Elgondolkodtató, milyen lehet az a rendelkezés, amely a jogkövető vállalkozót sújtja, miközben a jogkerülő röhög a markába.
Amikor tavaly január 1-jén hatályba lépett a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet, kevesen gondolták, hogy ez mivel járhat egyes vállalkozók számára.
A rendelet szerint egy környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős tevékenység megkezdése előtt amennyiben a lehatárolt hatásterületen belül védendő terület, épület vagy helyiség található a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
Horváth Lajos asztalos műhelyét húsz évvel ezelőtt nyitotta. Ötévente zajt is méret, de még soha nem került a határérték közelébe sem. Ráadásul a tevékenysége a gyulafirátótiakat sem zavarja
(Fotó: Kőrösparti Beatrix)
A Veszprémben élő Horváth Lajosnak asztalos műhelye van Gyulafirátóton. Jogkövető vállalkozóként idén márciusban tevékenységét jelentette a városházán.
Csakhogy a zajterhelés megállapítása nem a helyiek, hanem a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) hatásköre, azért az iratait oda továbbították, amiről levélben értesítették.
Megnyugodott, gondolta, aki betartja a jogszabályokat, azt a hatóság sem molesztálja. Különben sem volt félnivalója. Asztalos műhelyét húsz évvel ezelőtt nyitotta. Ötévente zajt is méret, de még soha nem került a határérték közelébe sem.
Ráadásul a tevékenysége a gyulafirátótiakat sem zavarja. Igencsak meglepődött, amikor kézhez vette a felügyelőség levelét, amelyben igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és hiánypótlásra szólították fel.
Horváth Lajos a szükséges dokumentumokat telephely engedély, helyszínrajz, mérési dokumentáció benyújtotta, a tevékenységről, a használt eszközökről pontosan beszámolt.
A 112.500 forint igazgatási szolgáltatási díjat azonban nem fizette be. Gondolta, elírás lehet, hiszen ez komoly összeg, ráadásul ezért számára semmilyen szolgáltatást nem végzett a hatóság.
Amikor megkapta a felügyelőség július 8-i keltezésű válaszlevelét, már nem lepődött meg. A bizonyítási eljáráshoz újabb adatok, bizonyítékok benyújtását kérték. Többek között szükségük volt a gyulafirátóti rendezési tervre is. Ezt egyáltalán magánszemélynek kiadják? - morfondírozott Horváth Lajos.
Ráadásul megfenyegették, amennyiben a díjat nyolc napon belül nem fizeti meg, fizetési meghagyást bocsátanak ki. Elkeseredésében a nyilvánossághoz fordult.
A kormányrendelet hatályba lépése óta a KDKTVF számos esetben folytatott le zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó eljárást. Az eltelt másfél év alatt az egyéni vállalkozó engedélyesek tekintetében több mint 30-, egyéb üzemeltetők esetében 200-ra tehető a sikeresen zárult eljárások száma, nyilatkozta megkeresésünkre Csehóné dr. Szilasi Rita.
A felügyelőség igazgatója arról is tájékoztatott, hogy a hatályos KvVM rendelet szerint a kérelemre induló környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amit egyéni vállalkozó esetében a rendelet 112.500 forintban határoz meg.
Elmondta, van példa költségmentesség engedélyezésére is, azonban a fenti rendelet alapján egyéni vállalkozó esetében kedvezmény vagy mentesség nem adható.
A felügyelőség szerint a jogszabály alól kibújni nem lehet. Ennek érdekében meglévő létesítmények esetében a telepengedély alapján tevékenységet végzők felülvizsgálata folyamatos.
Az sem jelent kiskaput ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmét visszavonja. Ebben az esetben a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja.
Az igazgató asszony leszögezte, jogalkotó célja nem az egyéni vállalkozók ellehetetlenítése volt, hanem a környezeti zaj és rezgés mértékének korlátozása olyan helyeken, ahol azt az ott élők egészségének védelme megkívánja.
Horváth Lajos ennek ellenére úgy érzi, ellehetetlenítik. A válság nyomán megrendelései elapadtak, idén már két gépet leállított, a többi is csak szakaszosan dolgozik. A piac beszűkülése miatt három munkatársától kényszerűségből megvált.
Az is érthetetlen számára, hogy miért a legkiszolgáltatottabbak, az egyéni vállalkozók nem kaphatnak költségkedvezmény, vagy költségmentességet?!
A vállalkozó elszánt, nem akar fizetni. Ha kell, jogi útra tereli az ügyet. Végsősoron bezárja a boltot így is alig van munkája. Akkor pedig a felügyelőség hol keresi a pénzét?
Egyik vállalkozótársa mondása visszhangzik a fülében, aki bezzeg röhög a markába: minek jelentkeztél a hatóságnál, megúszhattad volna mindezt..!
Lehet, hogy neki van igaza?