Aki nem röhög a markába

Amikor tavaly január 1-jén hatályba lépett a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet, kevesen gondolták, hogy ez mivel járhat egyes vállalkozók számára. 

A rendelet szerint egy környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős tevékenység megkezdése előtt  amennyiben a lehatárolt hatásterületen belül védendő terület, épület vagy helyiség található  a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

Horváth Lajos asztalos műhelyét húsz évvel ezelőtt nyitotta. Ötévente zajt is méret, de még soha nem került a határérték közelébe sem. Ráadásul a tevékenysége a gyulafirátótiakat sem zavarja
(Fotó: Kőrösparti Beatrix)

A Veszprémben élő Horváth Lajosnak asztalos műhelye van Gyulafirátóton. Jogkövető vállalkozóként  idén márciusban  tevékenységét jelentette a városházán. 

Csakhogy a zajterhelés megállapítása nem a helyiek, hanem a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) hatásköre, azért az iratait oda továbbították, amiről levélben értesítették.

Megnyugodott, gondolta, aki betartja a jogszabályokat, azt a hatóság sem molesztálja. Különben sem volt félnivalója. Asztalos műhelyét húsz évvel ezelőtt nyitotta. Ötévente zajt is méret, de még soha nem került a határérték közelébe sem. 

Ráadásul a tevékenysége a gyulafirátótiakat sem zavarja. Igencsak meglepődött, amikor kézhez vette a felügyelőség levelét, amelyben igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és hiánypótlásra szólították fel. 

Horváth Lajos a szükséges dokumentumokat  telephely engedély, helyszínrajz, mérési dokumentáció  benyújtotta, a tevékenységről, a használt eszközökről pontosan beszámolt. 

A 112.500 forint igazgatási szolgáltatási díjat azonban nem fizette be. Gondolta, elírás lehet, hiszen ez komoly összeg, ráadásul ezért számára semmilyen szolgáltatást nem végzett a hatóság.

Amikor megkapta a felügyelőség július 8-i keltezésű válaszlevelét, már nem lepődött meg. A bizonyítási eljáráshoz újabb adatok, bizonyítékok benyújtását kérték. Többek között szükségük volt a gyulafirátóti rendezési tervre is. Ezt egyáltalán magánszemélynek kiadják? - morfondírozott Horváth Lajos. 

Ráadásul megfenyegették, amennyiben a díjat nyolc napon belül nem fizeti meg, fizetési meghagyást bocsátanak ki. Elkeseredésében a nyilvánossághoz fordult.
 
A kormányrendelet hatályba lépése óta a KDKTVF számos esetben folytatott le zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó eljárást. Az eltelt másfél év alatt az egyéni vállalkozó engedélyesek tekintetében több mint 30-, egyéb üzemeltetők esetében 200-ra tehető a sikeresen zárult eljárások száma, nyilatkozta megkeresésünkre Csehóné dr. Szilasi Rita. 

A felügyelőség igazgatója arról is tájékoztatott, hogy a hatályos KvVM rendelet szerint a kérelemre induló környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amit egyéni vállalkozó esetében a rendelet 112.500 forintban határoz meg. 

Elmondta, van példa költségmentesség engedélyezésére is, azonban a fenti rendelet alapján egyéni vállalkozó esetében kedvezmény vagy mentesség nem adható.

A felügyelőség szerint a jogszabály alól kibújni nem lehet. Ennek érdekében meglévő létesítmények esetében a telepengedély alapján tevékenységet végzők felülvizsgálata folyamatos. 

Az sem jelent kiskaput ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmét visszavonja. Ebben az esetben a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja. 

Az igazgató asszony leszögezte, jogalkotó célja nem az egyéni vállalkozók ellehetetlenítése volt, hanem a környezeti zaj és rezgés mértékének korlátozása olyan helyeken, ahol azt az ott élők egészségének védelme megkívánja.

Horváth Lajos ennek ellenére úgy érzi, ellehetetlenítik. A válság nyomán megrendelései elapadtak, idén már két gépet leállított, a többi is csak szakaszosan dolgozik. A piac beszűkülése miatt három munkatársától kényszerűségből megvált. 

Az is érthetetlen számára, hogy miért a legkiszolgáltatottabbak, az egyéni vállalkozók nem kaphatnak költségkedvezmény, vagy költségmentességet?!

A vállalkozó elszánt, nem akar fizetni. Ha kell, jogi útra tereli az ügyet. Végsősoron bezárja a boltot  így is alig van munkája. Akkor pedig a felügyelőség hol keresi a pénzét? 

Egyik vállalkozótársa mondása visszhangzik a fülében, aki bezzeg röhög a markába: minek jelentkeztél a hatóságnál, megúszhattad volna mindezt..! 

Lehet, hogy neki van igaza?