Rázós futam: kátyúrengeteg az utakon

Címkék#úthálózat #unió #utak #útjavítás #kátyú #támogatás

Megyei körkép - Az ország úthálózatán se szeri, se száma a különféle úthibáknak, amelyeknek a kátyúktól a repedésen át a bomlásig sok fajtája van.

Tremmer Tamás

Az ország, s vele együtt a megye úthálózata is egyre rosszabb állapotban van. Talán az uniós pénzből finanszírozott Közútfejlesztési Operatív Program ad némi lendületet a felújításoknak. De ezzel együtt is jó ideig tisztában kell lennünk az úthibák fogalom meghatározásával...

A kátyú az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások nyomán létrejött, a szerkezet bomlásával járó károsodás, egy vagy több pályaszerkezeti réteg kis felületű (legfeljebb 20 négyzetméter) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.

Uniós pénzből finanszírozzák az Ajka-Pula útszakasz munkáit
(Fotó: Gáspár Gábor)

Alakváltozásról az egyenletes burkolatfelület deformációjakor, torzulásakor beszélünk, amely nyírás, összenyomódás hatására jön létre. Ilyen alakváltozás lehet például az egyenetlen pályafelület (hullámosság, egyenetlenség, süllyedés-kiemelkedés, amorf deformáció) vagy például a keréknyom (vályúképződés, nyomvályú, kis sugarú keréknyom, nagy sugarú keréknyom, spur).

Körülhatárolhatóan, egy meghatározott helyen a pályafelület süllyedése miatti altalajelázás, közmű-meghibásodás, háttöltéssüppedés esetén pályaszerkezeti süllyedésről beszélünk. A repedés nem más, mint az útpálya folytonosságának megszakadása (törése) a részek elmozdulásával vagy anélkül.

Ennek a fajtái lehetnek: hajszálrepedés (hosszanti fáradásos repedés), mozaikos repedés (hálós repedés, alligátorbőr-repedés), keresztirányú repedés (reflexiós repedés), szabály irányú repedés (átrepedés, vadrepedés).

A leggyakrabban előforduló burkolatfelületi hibák fajtái: a bomlás (a kopóréteg vagy a burkolat anyagának szétesése), a hámlás (kis területen létrejövő, csak a kopórétegben jelentkező üregszerű folytonossági hiány); leválás (a kopóréteg lemezszerű kitöredezése); a kötőanyag feldúsulása (izzadás, zsírosodás, fényesedés, a bitumen kötőanyag kiolvadása); az érdesség lecsökkenés (az aszfalt kopóréteg elveszíti makro- és mikroérdességét, kisimul); az érdesítő zúzottkő kipergése (utólagos érdesítésnél a zúzottkő nem köt bele a befogadó bitumenrétegbe vagy aszfaltba); a nyitott vagy szivacsos felület (az útpályán foltokban, sávszerűen vagy az egész felületen jelentkező, az általánostól eltérő, annál hézagosabb felület).