A rejtőzködő betegség

Ugyan a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, ám korai felismerés mellett igen hatékonyan kezelhető, a szövődmények jó eséllyel elkerülhetők. Mégis a többség késlekedik az egyszerű szűrővizsgálatokkal, és nem hajlandó változtatni egészségtelen életmódján.

A hétvégén, november 14-én rendezendő diabétesz világnap alkalmából dr. Vándorfi Győző főorvossal, a veszprémi diabetes centrum igazgatójával beszélgettünk.
 
 - A Nemzetközi Diabetes Szövetség 1991 óta rendezi meg a diabetes világnapját. Az eredeti szándék az volt, hogy a gyógyíthatatlan betegségre valamiképp felhívják a figyelmet.

Mára ez megváltozott, a WHO világjárvánnyá nyilvánította a diabetest. Egy negyven éves korára cukorbeteggé váló férfi élete átlagosan kilenc évvel rövidül meg, a jó életminőségben töltött évek száma pedig tizennéggyel lesz kevesebb. A nőknél még rosszabbak az eredmények.

Egyre több a beteg, a legfrissebb adatok szerint háromszáz millió cukorbeteg él a világon, és ez csak a regisztráltak számát jelenti. Csak Magyarországon a lakosság mintegy nyolc százaléka szenved a betegségtől, további tíz százaléka pedig vagy még nem tud cukorbetegségéről vagy a diabetes kapujában áll már.

Ma már tehát sokkal inkább a megelőzéséről, a kockázati tényezők kizárásáról, az egyszerű szűrővizsgálatok fontosságáról, az ellátás milyenségéről kell beszélni. Ezt kísérli meg az idei világnap.

A Veszprémben tartandó megyei világnapon ezért ezúttal egy asztalhoz ültetjük a beteget, a szakmát, a döntéshozókat és az egészségügyi intézmény vezetőket, hogy közösen alakítsunk ki egy új betegellátási rendszert. Változtatni kell.

- Az ismert rizikófaktorok, mint például az egészségtelen táplálkozás, a kevés mozgás, a dohányzás mellett vannak új elképzelések arról, miért terjed ilyen ütemben a betegség?

- Úgy tűnik a magas megbetegedés szám mögött genetikai okok is vannak. A jelentős életmódváltáson átesett, eltunyult generációk gyermekeinek szervezete a korábbiakhoz képest élénkebben reagál a betegségre, egyre több a gyermekkori cukorbeteg, a szakemberek szerint tizenöt-húsz év múlva a betegszám a jelenlegi ötszörösére nőhet.

Ettől függetlenül a felsoroltak jelentősen hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A szükségesnél sokkal több kalóriát juttatunk a szervezetbe, sok zsiradékot, szénhidrátot, miközben alig mozgunk, helyette inkább dohányzunk.

- Nem csak gyógyíthatatlan betegségről van szó, de a szövődményei is elég rémisztőek. Mit lehet tenni ezek ellen?
 
- A korai érelmeszesedés, a stroke, illetve a szív és érrendszeri megbetegedések, a látásromlás valamint a nagy erek roncsolódása miatt a veseelégtelenség és az alsó végtag amputálás ezek a leggyakoribb szövődményei illetve következményei a betegségnek.

A diabéteszesek kilencven százaléka kettes típusú cukorbetegségben szenved, ez a kockázati tényezők kiszűrésével, helyes életmóddal egyrészt elkerülhető, de ha már jön a betegség, akkor nagyon fontos a minél gyorsabb diagnosztizálása. Ha időben felismerjük, nagyon jó eredménnyel kezelhető. Ehhez elég lenne két évente egy vércukorszint mérés, de a lakosság jelentős része ezt sem teszi meg.
 
- Milyen a megyei ellátás színvonala?
 
- Ezt két részre kell bontani. Egyrészről minden modern gyógyszer, életminőséget javító speciális gyógyeszköz, a legkorszerűbb terápiák jelenleg is elérhetők a megyében. Itt tehát nincs gond. Az ellátás struktúráján már akad fejleszteni való.

Az lenne a kívánatos, ha minden cukorbeteg, lehetőleg a betegsége diagnosztizálása után azonnal eljutna egy speciális diabetes központba, ahol átfogó vizsgálatokra van lehetőség. Csakhogy a megyében egy nagy centrum van Veszprémben, kisebbek működnek még néhány városban, de ezek együtt képtelenek fogadni a rengeteg beteget.

A szemléleten is változtatni kell, sokan megelégszenek azzal, ha a háziorvosuk kezeli a cukorbetegségüket, amivel önmagában nincs semmi baj, de még egyszer hangsúlyozom, időnként diabetes centrumi ellátásra is szüksége lenne ezeknek a pácienseknek.

Ez egy alattomos betegség, amikor jelentkeznek az enyhébb panaszok, akkor a tapasztalat szerint már hat-nyolc éve cukorbeteg az illető. Másik probléma, hogy amíg nincs szövődmény, igazából a betegek egy része nem veszi komolyan a diabetest.