A nádasok téli kóborlója a barkóscinege

Ajka - A város határában fekvő, Lőrintei-halastavaknál, a partot kísérő gyékényes-nádas sávban, barkóscinegék (Panurus biarmicus) kisebb csapata figyelhető meg.

ifj. Vasuta Gábor

Fahéjszínű küllemük jól elrejtik őket, az avas nádasba szinte beleolvadnak. Általában akkor láthatjuk, mikor a csapat felkerekedik és a nádas felett alacsonyan repülve odább száll. Ilyenkor csilingelő hangon tartják egymással a kapcsolatot. A tél folyamán kisebb csapatokban mozognak, együtt tizenöt-húsz madarat is megszámlálhatunk. Állandó madár, azonban a téli kóborlásuk alkalmával egyes példányok akár ötven-száz kilométert is megtehet. Veszprém megye területén Balatonederics határában fekvő Nádasmező nevezetű természetvédelmi területen fordul elő a leggyakrabban.

A hímekre jellemző a lefelé nyúló, vége felé hegyesedő fekete barkó, a tojóknak nincs barkójuk. Népi elnevezése a szakállas cinege, a Velencei-tó területén a nádi cinege elnevezéssel még napjainkban is találkozhatunk. A barkóscinegék a timáliafélékhez tartoznak, nem rokona az igazi cinegéknek.

Kíváncsi természetű madarak, ha egy helyben megállunk ott, ahol sikerült megpillantani őket, rendszerint felkúsznak a nádszálakon és a nádbugán ülve, vizsgálódva tekintenek ránk. Tápláléka ízeltlábúakból áll, télen elsősorban a nád és gyékény magjait fogyasztják kisebb mértékben pedig különböző lágyszárú növények magvait.

Télen a gyomra a magtáplálékokhoz átalakul, a gyomorfala megvastagszik. Ilyenkor gyakran fogyaszt apró köveket is, amelyet a szervezete a tavasz érkeztével kiválaszt. A kemény, hosszantartó telek a barkóscinegék állományait megtizedelik. Hazánk nádasaiban még jelentős állományai élnek, a Nyugati-Európai országokban már ritkaságnak számít. Természetvédelmi eszmei értéke 50 ezer forint.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!