Megnehezíti az aratást a csapadékos időjárás

Az idei év azonban kivétel, hiszen megyénkben az év első felében már több eső esett, mint ami egész évben szokott, nálunk is megáradtak a patakok, sok helyen megjelent a belvíz. A helyzetet rontotta a többszöri viharos erejű szél és a korábbinál több jégverés. Az emberek és a gépek egyaránt készen állnak az aratásra. Láthatjuk, hogy már azokat a táblákat is körbeszántották, ahova végül nem mentek ki a kombájnok. Az idei aratás erősen próbára teszi az embereket és az eszközöket egyaránt. Az előzetes számítások szerint, a várható hozamok és az árak szorzata  alapján, veszteséget termelnek a növénytermesztők. Pedig eddig is a remény tartotta őket életben.

Vihar-, ár- és belvízkárok, miatt késik a munka

Az aratás régen az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka volt. A kombájnok elterjedésével és korszerűsítésükkel egyre gyorsabbá, könnyebbé vált a gabonafélék és a repce betakarítása. Az idei évi sok csapadék és a viharok azonban megnehezítették, sok helyen lehetetlenné tették ezt a munkát. A belvizes térségekben előfordul, hogy traktorok mentik a kombájnt. Veszprém megyében június 24-én kezdődött meg az aratás Kemenesszentpéteren és Vid közelében az őszi árpával. A kalászok már érettek voltak, de gépek nem tudtak rémenni a nedves talajokra.

- A mi gazdaságunk rendre az elsők között kezdi meg az aratást - tájékoztatott Gór Sándor, a balatonkenesei Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet gépészeti vezetője. - Június 28-án az őszi árpával kezdtünk, ezzel a növénnyel mára végeztünk, mindössze öt hektár áll belőle lábon, de azt már biztosan nem tudjuk betakarítani. Jelenleg a repcét takarítjuk be és ez a munka több napig is eltart, de pénteken, elkezdjük a búza aratását.

- A legutóbbi adataink szerint az őszi árpa betakarításával megyénkben 5 200 hektáron, azaz 68 százalékban végeztek. Az átlagos hozam hektáronként 3,6 tonna, valamivel gyengébb a vártnál - összegezte az eddigi tapasztalatokat Szücs Ferenc, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság első számú vezetője. - A repcét 4 179 hektáron takarították be, ami 28 százalékot jelent, a megyei átlagos hozam hektáronként 1,8 tonna.

- Hamarosan befejezzük a repce aratását - tájékoztatott Bőhm Mihály, a Veszprém Megyei Agrárkamara alelnöke, aki Ajka térségében irányít egy mezőgazdasági üzemet. - Mintegy negyven hektáron végeztünk a munkával, az átlagos hozamunk hektáronként két tonna, ami igen jónak számít a Bakonyalján.

- Gazdaságunkban eddig csak a fűmag betakarításával végeztünk, a gabonába csak később megyünk - foglalta össze a jelenlegi helyzetet Bátor Árpád, a  Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)  alelnöke, a Palota-Vidék 2000 Zrt. elnöke.  - Szervezetünkön belül a gabonatermesztők választmánya a napokban tartott ülést az aratás helyzetéről. Ezen megállapították, hogy szélsőségesen csapadékos időjárás visszaveti az aratást.

A gazdálkodókat ért veszteségek hatalmasak, közel 200 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területen nyílt vízborítás alakult ki, 150 ezer hektár pedig túlnedvesedett, amely területek döntő részén az újrahasznosítás már nem lehetséges. Súlyos gazdasági következményekkel jár, hogy mintegy 90 ezer hektáron ebben az évben nem lehetett elvégezni a vetést, a károsult területeken a szükséges növényvédelmi munkákat csak részben és késedelmesen lehetett elvégezni, az érintett üzemek állatállományának a szálastakarmány ellátása kritikussá vált. Egyes térségekben a betakarítás elejére vált katasztrofálissá a helyzet, a őszi árpa  termésmentését sem tudják a túlvizesedett talajokon elvégezni.

Az ár- és belvízi károk, a jégverések és viharkárok eddig a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 20 százalékán súlyos gazdasági következményekkel jártak. Megnehezedett a kombájnok és a szállítók munkája, várhatóan több üzemanyag és alakatrész kell idén, ami tetemes többletköltségekkel jár.

Kevés szálas takarmány

Az aratás kezedetére rendszerint feltornyosulnak a mezőkön a szénabálákből felépített kazlak. Ezt a takarmányt a rétek kaszálásával nyerik. Az állattartóknak gondot okozott, hogy a kaszálás idején naponta sok csapadék hullott, ahol egyáltalán el tudták végezni a munkát, ott sem mindig sikerült rendszeresen forgatni. Ez visszaveti a minőséget.

Az aratás melléktermékeként jelenik meg a szalma, amit jobbára az almoláshoz használnak az állattartók. Az utóbbi években az állatlétszámok csökkenése miatt már nem annyira a mezőgazdaságban használták, inkább a biomasszában elégették az erőművek, vagy az üzemek.

A búzáról még nem lehet tudni, hogy milyen minőségű lesz, kenyér, vagy takarmány készül-e belőle. A piacáról is eltérő híreink vannak. Egyesek szerint még tavalyról nagy készletek vannak, mások azt látják: elindult a mozgás.

A legöregebb gazdálkodók sem emlékeznek olyan kellemetlen tavaszi-nyárelejei időjárásra, mint amilyen az idei. A sok csapadék ellehetetlnített egy sor mezőgadasági munkát, illetve rontotta az eredményeségüket. Tucatnyi kisebb és nagyobb üzemet kérdeztem meg, hogy áll az aratással, a felükben azt válaszolták, éppen állnak, mert a gépekben tönkrement valamilyen alkatrész.

Az ma már nem jellemző, hogy a munka dandárján ne lehetne valahonnan néhány óra alatt újabb alkatrészt szerezni, de ez is növeli a költségeket. A termelők bevételei, a búza várható hektáronkénti négy tonnás átlagtermése mellett hektáronként csak 110-120 ezer forint körül alakulnak, amelyet szembe állítva a felmerült költségekkel, a termelés mintegy 60-80 ezer forintos veszteséggel zárulhat.

A gazdák még csak be sem zárhatnak vasárnap, hogy azzal spóroljanak.