Hétvége Devecserben - fogy az iszap, de még vörös minden

Napló - Devecserben ez a hét vége is hasonlóan telik, mint az előző és egész másként, mint a korábbiak. Mindenki azon van, hogy mielőbb rendben legyenek a köz- és magánterületek, a lehető legkevésbé sérüljön ember és környezet.

Tóth B. Zsuzsa

A városba csak azokat engedik be, akiknek dolguk van ott,  a sajtó munkatársaitól igazálványt kérnek. Az egyes utcákba azonban még azzal sem nyerhetünk bebocsátást, a rend őrei ott állnak a legkisebb elágazóban is. A városközpontban lehet tapasztalatot gyűjteni arról, hogy halad a munka, vajon más-e  a hétvége, mint a hétköznap két héttel a katasztrófa utan. Röviden szólva egyáltalán nem más. Hosszabban szólva sem. A polgármesteri hivatal környékén és a városközpontban is egyre kevesebb már az iszap, de még vörös minden. Folyamatosan járnak a locsoló autók, hogy minél kevesebb port szívjanak be a munkások, lakosok. Nyitva van az élelmiszerbolt, ahol pár napja térdig állt az iszap.  Asszonyok lépnek ki, a bevásárló kosaruk tele van. Dr. Szabó Istvánné azt mondja, főzni ugyanúgy kell, mint a korábbi hét végeken, a család éhes. Csakhogy most egy új kerítés felállítása is a hét végi munkák között szerepel, a régit elvitte az áradat. No és takarítani is van még mit, meg gyógyszert is kell osztani. A házuk egyik fele orvosi rendelő - mondja az asszony és invitál, hogy nézzem meg. Csakhogy a háztól húsz méterre levő sarkon már nem engednek be a rendőrök, mivel nem itt lakom. Tehetetlenül tárom szét kezem, az asszony is sajnálja, hogy nem mehetek tovább. Közben utolér a szintén a közelben, a Szent Imre utcában lakó állatorvos, dr. Bakonyi Győző, akinek két szolgálati kocsija úszott el szó szerint az árban. Visszafelé ballagok, út közben egy kis élelmsizerbolt és a szomszédos mezőgazdasági üzlet vezetőivel találkozom. Az utcán szörnyülködnek, ők sem tudnak napirendre térni a történtek felett. Az idősebbik hölgy, Somogyi Andrea élelmiszer üzletébe szerencsére nem folyt be az iszap, de a két éve újravakolt ház külsejében sok kárt tett. Most a kirakatot tisztítja, a nagy jövés-menés miatt gyakran szennyeződik sárral.

- Az egész Devecser károsult, hiszen elértéktelenedtek a házak. A szájmaszkra itt egy év múlva is szükség lesz, de vajon kapunk-e majd akkor is? – kételkedik az asszony, akinek otthon a kertje áll iszapban. Nagyon szereti a ritka növényeket, kipusztult a tulipánfája, a japán orgona és a juhar, a selyem fenyőjének csak a csonkja maradt. Az egykor gyönyörű amarilliszek hagymáit felhúzva sírva fakadt. Nem beszélve a zöldségről, gyümölcsről.

 

 

- Azt a répát, amit a kertből kihúzunk, én húsz évig nem eszem meg, az biztos - kontráz rá szomszédja, a fiatal Ács Adrienn. Hozzáteszi, hogy rengeteg segítséget kapnak, de kártérítést nekik nem jár, mert a házuk nem ment tönkre. Az Esze Tamás és a Vadvirág utcai házak kertjeiben hiába áll az iszap, akárcsak a szomszédos, nyolc hektáros réten, ahonnan a port hozzájuk viszi be a szél. Nem törődik azzal senki. No és a boltban sem fog már senki vetőmagot, virághagymát venni, az biztos - mondja Adrienn.  Hűvösödik, forró teásbögréje melegíti a kezét. Sárközi Róbert közeledik, ismerősként köszöntik a fiatal embert. Ő szomorúan visszaköszön. Borúja oka, hogy bár a családi háza ép maradt, a földszinti autószerelő műhelye és annak berendezései tönkrementek. El kellett bocsátania a három alkalmazottat, nem tudni miből tartja fen eztán a családját. Neki sem fizet a biztosító, pedig szorgalmas, jó nevű szerelő - mondja Adrienn, aki környezetvédelmet tanult. Tudja, hogy a talaj nem a legjobb itt egyébként sem, most meg ki tudja, mennyire romlik el. A boltba vevő érkezik, úgyhogy továbbmegyek a hivatal felé. A kapuban máskor példás rend és tisztaság. Most vörös a nemrég, az épület felújítása során lerakott járólap. Ásványvízes zsugorok állnak egymás tetején, kicsit odébb vörös gumicsizmák, sáros lapátok a falnak támasztva. Az egyik folyosón a polgári védelmi törzshöz lehet jutni, a másikon a megyei védelmi bizottsághoz. Rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelmisek sürgölődnek. Kicsit távolabb a kisiskola kapuján tájékoztató a katasztrófa miatti átmeneti bezártságról, a nagy iskolában egyetlen diákot sem látni. Az egyik tanteremben zöldségraktárt rendeztek be, a másikban pedig inhalációs központot működtetnek a farkasgyepüi orvosok. Egyre érkeznek a lakók, légzésproblémákkal küzdő dolgozók. Öt-öt percre ülnek le a gyógyszert adagoló pipákkal a szájukban mélyeket lélegeznek. Molnár Ferencné azt mondja, ő csak megelőzésre használja, mert tart a vörös por következményeitől.

- Élni kell vele, ha már adott a lehetőség. Az ember torkát egy idő után kaparja ez a levegő – mondja az asszony, ahogy kifelé ballag az épületből. Az udvaron megáll egy pillanatra, és a közeli park felé néz. Könnyes lesz a szeme, ahogy arra emlékezik, hogy ott szokott sétálni az unokáival. A háza ép maradt de ő már csak a jó Isten segítségében bízik - mondja.  Az iskola felől gyerekek jönnek szüleikkel, némelyik szájmaszkban, mások úgy, mint máskor. Az iskolabusz hozta őket haza a somlószőlősi ideiglenes iskolából. Lassan sötétedik. A plébánia feliratát eltakarja a karitász vörös keresztes táblája. A kapuban zöldség és gyümölcs kartonszámra, tisztítószereket osztanak az asszonyok. Az udvaron Árvai Ferenc egri megyés vezető azt mondja, ruha már van elég, arra nincs szükség. Viszont védőruha, kesztyű még kellene. A megyei vezető egy lakókocsiban állomásozik a plébánián. Zagyva Richárd a segélykoordinációval foglalkozik. A Katolikus Caritas fiatal veszprémi igazgatója nem győzi sorolni, honnan érkeztek az adományok. Szombathelytől Szegedig az ország minden pontjáról, még Grazból is kaptak maszkot. Ő hetekre rendezkedett be most Devecserben, sőt, azt mondja egy központot is kell itt most létrehozniuk hosszabb távra. Addig maradnak, amíg kell segítség. Közben a kapuba tolat a Praktiker adománya. A teherautó előtt három asszony igyekszik az autóbusz pályaudvar felé. Ők a Tolna megyei Szakcsról érkeztek, polgármesterük, Braun Attila felhívására.

 

 

- Mindehol ott vagyunk, ahol baj van, most ötvenen jöttünk, a szomszéd falvakból is toboroztunk segítőket, Egy napot töltöttünk itt. Ez kicsi segítség, de mégis örülönk, hogy tehettünk valamit - mondják az asszonyok vidáman. Pedig még az iszaplapátolásból is kivették részüket. Azt monják, csapatépítő tréningnek is beillett a munka, ajánlják vállalatoknak is. Egyébként korábban még csak nem is hallották Devecser nevét, most viszont állítják, hogy pár év múlva visszatérnek megnézni, mire jutott a város. Az autóbuszok közben jönnek-mennek, egy padnál két kisgyermekével várja a járatot egy asszony. Egyikük sem visel maszkot, azt mondja, felesleges. A tizenöt kilométerre levő Székpusztán élnek, a gyerekek ide járnak óvodába. Az édesanyjuk nem félti őket, nem gondolt rá, hogy a por miatt legalább pár napig ne járjanak óvodába. Pedig, mint mondja, otthon van gyesen, tudna vigyázni rájuk. Azonban nem érzi, hogy veszélyben lennének, a szél elviszi a port. Pár lépésnyire tőlük a bank bejáratánál a Baptitsta Szeretetszolgálat konténere áll, tele segélyekkel. Mellette parkol a Noé állatotthon kisbusza. A hátsó ajtót kinyitva tanakodnak a dolgozók, hogy a nagy boxban levő kutya az-e amelyiket a minap már hazavittek gazdájának. Az állat békésen várja, hogy eldőljön a sorsa, fekete bundáján rózsaszínre száradt az iszap. A kastélyudvaron mentőautók állnak, és egy hatalmas, mobil zuhanyokat rejtő sátor várja a felfrissülni vágyókat. Mögöttük a kastély parkjában a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatói vizsgálják a faritkaságokat, hogy eldöntsék, mit tehetnek értük. Mert a feladat összetett. Mindent meg kell tenni most a három településen élő emberekért, állatokért, egyáltalán a további életért. Sajnos vannak, akikért már nem tehetnek semmit. A hét végén, szombaton eltemették Ajkán a katasztrófa első áldozatait, Fürst Ferencet és feleségét. Aznap Ajkán nyolcórás jótékonysági könnyűzenei koncertet adtak helyi és országosan ismert előadók, zenészek, többek közt a Megasztárból ismert énekesek. Fellépett Gáspár Laci, Brass Bence, az Animal Cannibals, Lola, S.P. Csak a belépőjegyekből több, mint egy millió forintot gyűjtöttek össze. Vasárnap Devecserből élő adással jelentkezett az egyik hazai televíziós csatorna, miközben a stúdióban elismert művészek léptek fel, arra buzdítva a nézőket, hogy minél többen adakozzanak a károsultak javára. 
A közvetítést az ajkai katolikus templomból sugárzott délelőtti szentmisével indították.

Dossziénk a katasztrófáról itt!

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!