Szigorúbb felsőoktatás - Vége a nagy szabadságnak?

Szigorítás - ez a kulcsszó az új felsőoktatási törvény napokban megismert koncepciójában. A Hoffmann Rózsa államtitkár nevével fémjelzett javaslat a minőségi oktatást, a versenyképes tudás megszerzését célozza, mint ahogy az álllamtitkár fogalmazott: egy kemény munkára épülő ország képe él a kormányzatban, a felsőoktatásnak is ezt a célt kell szolgálnia.

A javaslat többek között szigorítaná a felvételi követelményeket, korlátozná a jelentkezési helyek számát, emelné a minimális felvételi ponthatárt, átalakítaná a finanszírozást, szűkítené a hallgatói önkormányzatok hatáskörét, szigorítaná az oktatói minősítés kritériumait, felülvizsgálná a bolognai rendszert.

A hazai felsőoktatás gondjainak egyike az, hogy a hallgatók nem veszik elég komolyan, hogy alacsony tudással érkeznek az egyetemre, illetve az oktatókat nem becsüli meg úgy a rendszer, mint ahogy kellene - fogalmazott a tervezet körül kibontakozott vitával kapcsolatban Hoffmann Rózsa. 

A tervezet egyes elemeinek fő kritikusa Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa volt. Egy hétfői, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel és az oktatási államtitkárság szakértőivel folytatott egyeztetésen közös pontként rögzítették a bolognai rendszer fenntartását, a képzési kínálat átalakítását. A felek egyetértettek abban is, hogy európai felsőoktatási keretben kell megszervezni a munkát, s az a kihívás, hogy a diákok itthoni képzést válasszanak. A vidéki felsőoktatási intézményekre vonatkozóan a versenyképes kínálat kialakítását szeretnék megcélozni.

A tervezettel kapcsolatban megkérdeztük dr. Rédey Ákost. A Pannon Egyetem rektora szerint üdvözlendő, hogy az új koncepció alapelveket fogalmaz meg, a minőség irányában kötelezettségeket vállal, s egyértelműsíti az állami szerepvállalást hosszú távon. "Rendkívül jelentős dolog, támogatandó a nemzet fejlődése szempontjából" - fogalmazott. A rektor szerint, ha a minőségi szempontokat kívánják erősíteni, akkor szükséges a szigorítás a felvételi ponthatárok meghatározásánál.

A koncepció megváltoztatná a jelenlegi finanszírozási rendszert is: az új szabályok szerint az állami támogatásnak már csak kis  része függne a diákok számától és az oktatáshoz kapcsolódó kutatásoktól (15-15 százalék), 70 százalékban feladatokat finanszíroznának. Rédey Ákos szerint a tervezet ezen része még nincs olyan kimunkált állapotban, hogy érdemben véleményt lehessen alkotni róla.

A rektor hozzátette azt is: a középfokú oktatással kell megalapozni a felsőoktatási képzést, üdvözli, hogy a koncepcióban ez is kiemelten szerepel. Csakúgy, mint a vidéki intézmények iránti elköteleződés, ugyanis, mint ahogy elmondta: egy vidéki intézmény rengeteget tesz egy megye, város életében mint kutatói, innovációs központ. Sok helyütt a felsőoktatási intézmény a legnagyobb foglalkoztató is. A vizsgakövetelmények szigorításával kapcsolatban megjegyezte:  nonszensz, ha a 3,5 éves képzésben a hallgató hét évig az iskolapadban ül. Sok a túlkoros hallgató, fontos, hogy érezzék annak a súlyát, hogy tanulni, teljesíteni kell. Hozzátette: központi irányelvre szükség van, de fontos, hogy az intézményeknek legyen saját mozgástere.

- A Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott felsőoktatási koncepció intézményi autonómiát nem tartalmaz és a hallgatókat alsóbbrendű polgárként kezeli - fogalmaz Csikós Viktor. A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke szerint látszik, hogy a minőségi oktatás irányába szeretnének elindulni, de nem feltétlenül a jó úton. Véleménye szerint először is a közoktatást kellene rendbe tenni, s nem ért egyet a hallgatói önkormányzatok hatáskörének szűkítésével sem.

- A HÖK mindig is egy kontrollrendszer volt, az intézmények működését kontrollálta hallgatói szemmel. A főbb döntéshozó testületekben a hallgatóknak egyharmados képviselete volt, most pedig csak véleményezési lehetőséget kapnánk. Problémának látjuk azt is, hogy a tervezet összemossa a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális juttatásokat.  A szűrőrendszereket valóban felül kell vizsgálni a minőségi képzés érdekében, de csakis az intézményi autonómia figyelembevételével. A minapi országos egyeztetésen Hoffmann Rózsa ígéretet tett arra, hogy  az általunk kifogásolt területekre megoldást keres.

A tervezetről szóló egyeztetések tartanak még. Az oktatásért felelős  államtitkárságon kérdésünkre elmondták: csak az egyeztetési folyamatok lezárását követően tudnak érdemben beszámolni a javaslatokról. Az összegyűjtött anyagok alapján a szakértők beépítik a készülő törvény tervezetébe az oktatás minőségi javulását szolgáló  elképzeléseket.

Az egyeztetésekről és az eddig beérkezett véleményekről  elmondható, hogy eddig egyetlenegy sem akadt, amely a koncepció egészét, illetve legfontosabb elemeit megkérdőjelezte volna.

Plafon a rektori fizetéseknél is

- A hallgatók szerint az is probléma, hogy a tervezet nem mondja ki, a felsőoktatási intézmények pártfüggetlenek
- A koncepció emelné az érettségi tárgyak számát, amelyben kötelezően egy természettudományinak is lennie kellene
- Bevezetnék a rektori fizetési plafont is
- Ingyenes oktatást biztosítanának kisgyerekes szülőknek

Nehezen igazodik ki a mai oktatási rendszeren az, aki már kikerült onnan. (Beleértve a középfokú oktatás kaotikusságát is.) Egy biztos: panaszkodnak a munkáltatók, hogy a fiatalok képzetlenek, az oktatás gyenge színvonalú, az élettől elrugaszkodott, a fiatalok nem ismerik a munkát. A felmérések szerint nem vagyunk jók természettudományokban, idegen nyelvekben, sőt szövegértésben sem. Nem kérdés: az egész rendszert alapjaiban át kell gondolni, ám semmiképpen sem az érintettek véleményének meghallgatása és figyelembevétele nélkül.

Kiss Nikolett