Hogyan működik a világ? - Utazás a világ legnagyobb kutatóközpontjába

A pápai tanár az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat pályázatának köszönheti a varázslatos utazás lehetőségét, ami Genftől kissé északra, a francia-svájci határon elhelyezkedő CERN-be repítette. Az egy hetes fizikatanári továbbképzésen negyven pedagógus vett részt az ország különböző pontjairól, akiknek mindez egy fillérjükbe sem került. Az útiköltséget a szervező fizikai társulat, a szállást és az étkezést pedig a vendéglátó kutatóközpont fedezte.

- Mi is pontosan ez a CERN?

- A CERN tulajdonképpen egy hatalmas nemzetközi együttműködés, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, ahol főleg európai államok együttesen kutatják a magfizikát, a mag részecskéit, és elemi kérdésekre keresik a válaszokat. A fő kérdés: hogyan működik a világ? A nagyon "pici" összeköttetésben áll a nagyon "naggyal", ezáltal a csillagok belsejében lejátszódó folyamatokat itt kicsiben, kísérletileg próbálják előállítani. Többek között a körülbelül tizennégymilliárd évvel ezelőtt végbement ősrobbanás-elméletet próbálják rekonstruálni. Gyakorlatilag a CERN a keret, ez biztosítja a hatalmas laboratóriumot, ahol a fizikusok dolgoznak, kísérleteznek - mutat rá a lényegre Fekete Pál Péter.

- Ez az egész elképesztően hangzik, de mit profitálhat ebből az emberiség?

- Semmit és nagyon sokat. A konkrét eredményekből semmit, hiszen ezek elméleti kutatások. A rész- illetve a másodlagos eredményekből azonban hihetetlenül sokat lehet profitálni. Hogy csak egy eredményt említsek: a CERN-ben született meg egy angol kutatónak köszönhetően a World Wide Web, vagy röviden a Web. Ha semmi mást nem alkotnak itt meg, már akkor megérte volna ennyi pénzt ráfordítani erre a kutatóközpontra.

- Mit nyújtott ön számára ez a tanulmányút? Azt kapta, amire számított?

- Sokkal többet kaptam annál, mint amit vártam. Elképesztő volt számomra a nyitottság, sehol sem ütköztünk zárt ajtókba, beláthattunk mindenhova. Nemhogy tilos lett volna fotózni, hanem egyenesen köteleztek rá bennünket. Fegyveres őrrel egyáltalán nem találkoztam, ami nem meglepő, hiszen itt nem kell semmit sem védeni, a tudást nem lehet ellopni. A CERN nem lehet célpont például a terroristák számára, mivel ez egy kutatóközpont, ahol olyan típusú kísérletek folynak, amik fizikailag nem veszélyeztetik a környezetet.

- Hogyan kell elképzelni egy ilyen kísérletet?

- Először megépítenek egy hatalmas gépet, abban lejátszódnak bizonyos másodlagos jelenségek a kísérlet eredményeképpen. Innen milliónyi adatszálon kijön az információ, amit a számítógépek feldolgoznak, ez a nyersfeldolgozás. Végül a kutatók elvégzik az eredmények értékelését.

- Kiből lehet a CERN kutatója?

- A rengeteg tanulás és a kellő felkészültség az alap. Ezen kívül jókora kreativitás, valamint egy jó adag megszállottság is szükséges. A CERN-ben dolgozni egy életmód, egy életforma. A kutatónak nincsen órája, nincsen főnöke, aki ellenőrzi, hogy ledolgozta-e a napi nyolc órát. A belső ihlet hajtja, mint a művészt, megállás nélkül keres, kutat, vizsgál a nap huszonnégy órájában. Mindez az emberi kíváncsiságra, a világ és a környezetünk megismerésének vágyára, a szellemi feladványok megoldásának igényére vezethető vissza.

- Mit tanácsolna egy olyan tanítványának, aki mindenáron részecskekutató szeretne lenni?

- Harminckét éves tanári pályafutásom alatt már kilenc diákkal büszkélkedhetek, akiből fizikust és kutatót neveltem. A kutatópalántáknak mindenképpen a Műegyetemet ajánlom, itt gyakorlatiasabb tudásra lehet szert tenni, de az ELTE fizikus szaka is jó választás. Fontos, hogy ismerje, és tudja használni az informatikát, ami ma már ugyanolyan eszköz, mint a toll. Legyen benne elég türelem és alázat az alapok hat-hét évig tartó megtanulásához, begyakorlásához. Utána már övék a világ. Az út eleje ugyan nem könnyű, de megéri végigmenni rajta.

Fekete Pál Péter tájékoztatása alapján a CERN-ből az információ szabad áramlásának élharcosaként folyamatosan publikálják a legfrissebb kutatási eredményeket, amiket ingyen használhat bárki. Azonban a mérési adatok csak a kutatásban részt vevő, azt finanszírozó országok kutatói számára válnak elérhetővé. Az adatokat összetett informatikai rendszerek észlelik, rögzítik, tárolják, elemzik és védik.