Elhunyt Mádl Ferenc

Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője az MTI-vel közölte: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez".

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben.

1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, ezt követően bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Hivatalában dolgozott.

1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el, majd az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékét vezette.

Az Akadémia 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta.

A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, s külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett.

1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt.

Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be, öt évig volt államfő.

"Bándon születtem, Szentkirályszabadján éltünk, Veszprémben jártam gimnáziumba, Herenden a porcelánmanufaktúra igazgatótanácsában dolgoztam, Tihanyhoz az akadémiai üdülő és sok ifjúkori emlék kötött, most pedig családunknak már háza van ott. Ez együtt a szülőföld, egyik települést sem tenném a másik elé. De szülőföldem maga Magyarország  még ha a bakonyi erdők, a völgyek és dombok tagolta változatos táj, a Balaton víztükre, a pannon táj nyugalma különösen is mélyen él bennem" - mondta lapunknak egy interjúban.

Személyisége tekintélyt parancsolt - Barátai, tisztelői emlékeznek Mádl Ferencre

Veszprém - Személyisége tekintélyt parancsolt, puszta jelenléte is gátat szabott a túlfűtött indulatoknak, mondták Mádl Ferenc Veszprém megyei barátai, tisztelői.

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök múlt év decemberében adott interjút lapunknak, melyben többek között így nyilatkozott: "Alapvetően optimista ember vagyok. Talán nem csak azért, mert sorsom a gondok, nehézségek ellenére mindig inkább jó irányba fordult. Keresztény emberként hiszek a Gondviselőben és a gondviselésben, így nem is lehetek más, mint optimista. Ez a hit, ez a bizalom segített abban, hogy személyes életutam is kedvezően alakuljon. Tapasztaltam, hogy a dolgok attól is jobban mennek, hogy ezzel a reménységgel élünk. Biztos vagyok abban is, hogy mai nehéz helyzetéből az ország és a nemzet is csak megerősödő lélekkel, a jövőjébe vetett hittel tud kikapaszkodni." Egy héttel ezelőtt még feleségével együtt részt vett a tihanyi Rege cukrászda ötven éves évfordulóján, vasárnap pedig haláláról kaptunk hírt. Veszprém megyei barátait kértük emlékezésre.
- Nagyon megrendített halálának a híre, a műteremben dolgoztam egész délelőtt - közölte Udvardi Erzsébet festőművész. - Általában csak késő este szoktam kinyitni a tévét vagy a rádiót. Rimai Zsuzsi nyugdíjas rajztanárnő hívott fel két óra körül a szomorú hírrel: Meghalt Mádl Ferenc. Szavaiban érezni lehetett a könnyeit. Azt hiszem, sokan vagyunk, akik megkönnyezzük őt, mert tiszta embersége, közvetlensége, mindenkor az igazságot sugalló és hirdető megnyilvánulásai szóban és írásban a legegyszerűbb emberek számára is érthetővé tudta tenni döntéseit, amelyekkel mindig hazánk jobbítását szolgálta. Hitem szerint a földi lét befejzése egyben kezdete a mennyei boldogságnak, amelyben segítő erejével nem hagy el bennünket.
- Amikor Horváth Balázs ikertestvérem, volt belügyminiszter meghalt, még a reggeli órákban Mádl Ferenc volt köztársasági elnök hívott elsőként telefonon. Részvétnyilvánítását azzal kezdte, hogy: "nagy fa dőlt ki". Most egy még nagyobb!  - mondta dr. Horváth György bíró. - Véleményem szerint ő volt a rendszerváltoztatás  legtisztessségesebb, legbecsületesebb, nagy formátumú alakja, politikustudós. Pedig rá még szüksége lett volna a hazának. De a sors másként rendelkezett. Így aztán kimondhatjuk a keresztre feszített Jézus utolsó szavaival: "Sine consummatum est", azaz: "Bevégeztetett!"
- Országgyűlési képviselőként  és mint a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság igazgatóságának tagja találkozhattam vele személyesen - emlékezett dr. Papp Sándor, a Pannon Egyetem professzora. - Ő akkor az igazgatóság elnöke volt. Higgadt, megfontolt embernek ismertem meg, akit végtelen ügyszeretet és emberszeretet jellemzett, s minden kérdéshez bölcs belátással és érzékeny gondolkodással közelített. Személyisége tekintélyt parancsolt. Puszta jelenléte is gátat szabott a túlfűtött indulatoknak. Magas méltóságait példamutató szerénységgel viselte, úgy gondolom, közéleti szereplése még hosszú ideig mintaként szolgálhat.

A volt államfő életrajza

81. életévében vasárnap elhunyt Mádl Ferenc akadémikus, 2000 és 2005 között Magyarország köztársasági elnöke.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. 1985 és 2000 között az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékét vezette.

Az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1964-ben, a tudomány doktora fokozatot 1974-ben szerezte meg. Az MTA 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint Európa-joggal foglalkozott. Részt vett több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve számos szervezet munkájában, tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított.

Számos jelentős kitüntetése mellett 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora, több könyv és tanulmány szerzője. 2011. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgára címet adományozott számára.

A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, s külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, betöltötte a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét, felügyelte az MTA Központi Hivatalát, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990 augusztusától a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992-1993-ban a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, 1994 első felében a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztját és a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.

1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-ban egyik kezdeményezője lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, 2000 júniusáig elnöki tisztségét is ellátta. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.

Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be. Államfőként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre továbbított az Alkotmánybírósághoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek, s négy törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Schmitt: Mádl Ferenc nemcsak elődöm, barátom és példaképem volt

"Nemcsak elődöm, hanem barátom és példaképem is volt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök" - mondta Schmitt Pál rövid sajtónyilatkozatában azt követően, hogy a Sándor-palotánál felállított emlékezési helyen gyászszalagot kötött a nemzeti lobogóra, és lerótta kegyeletét a vasárnap elhunyt köztársasági elnök fényképe előtt.

A Sándor-palota bejárata előtt a volt köztársasági elnök gyászkeretes fényképét tették ki egy asztalra, mellette két gyertyát, a nemzeti lobogót és egy csokor virágot helyeztek el.
Schmitt Pál gyertyát gyújtott Mádl Ferenc emlékére, majd beírt abba az emlékkönyvbe, amelyet a részvétnyilvánítók üzenetének közvetítésére helyeztek ki a Sándor-palota előtt.
A köztársasági elnök a csendes megemlékezésen, miután fejet hajtott a volt államfő fényképe előtt, azt közölte, hogy Mádl Ferenc temetéséről később intézkednek.

Sólyom: tudósként és emberként is példa volt

Mélységes hálával és tisztelettel emlékezem Mádl Ferencre, aki annak idején nekem és sok fiatal jogtudósnak atyai pártfogója és segítője volt, tudósként és emberként is példának tekintettük őt - közölte Sólyom László volt államfő Mádl Ferenc halálhírére az MTI-vel.

Sólyom László hozzátetette: Mádl Ferenc államfői tevékenységét igen nagyra becsüli, ezért örül, hogy őt követhette az elnöki tisztségben.
A 81. életévében vasárnap elhunyt Mádl Ferenc akadémikus 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke.