A pápai születésű marslakó

A tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején született meg Magyarországon egy olyan generáció, amely - először a magyar nép történetében - túllépett a nyelvi akadályokon, és tudományos, művészeti, vagy éppen szórakoztató tevékenységének köszönhetően világhírűvé vált.

Ahogy Kriston László filmesztéta, publicista egy cikksorozatában írta, a tengerentúlon eleinte értetlenkedve néztek egymásra a helyiek: kik ezek a mindenhol jelenlévő, furcsa akcentussal beszélő zsenik? Végül hamar legendává vált a magyar tudós és művész géniuszok kivételes, lenyűgöző tehetsége: Szilárd Leó, az atombomba egyik atyja egy alkalommal egész egyszerűen emberfeletti intelligenciájú marslakóknak nevezte hazánk Amerikában tevékenykedő lángelméit - ez az elnevezés pedig egy csapásra elterjedt.

Ezen „marslakók” közé tartoztak a mozgóképes alkotók is. Filmtörténészek szerint közel kétszázötven filmes, illetve filmre adaptált szerző származik hazánkból, akik 1996-ig százharminchat Oscar-jelölést zsebeltek be. A filmes „marslakók” táborát gyarapította Andrew Laszlo, az október hetedikén 85 éves korában, Montanában elhunyt operatőr. László András Pápán látta meg a napvilágot 1926. január tizenkettedikén.

Holokauszt-túlélőként 1947-ben emigrált az Egyesült Államokba. Haditudósítóként szolgált a koreai háborúban, kitüntetéssel szerelt le. Ezt követően fényképészként és operatőrként kezdett el dolgozni, mozgóképes karrierje televíziós munkákkal, sorozatokkal indult. Többek között tagja volt az első amerikai tévés stábnak, amely interjút készített az éppen hatalomra került Fidel Castróval, de a Beatles első New York-i élő koncertjén is vezető operatőrként működött közre.

Kivételes tehetségét hamar felismerték, és sorban kapta a mozifilmes felkéréseket. Dolgozott Új-Hollywood kiválóságainak (Francis Ford Coppola, William Friedkin) korai munkáiban, és három filmet is forgatott a kultikus rendező fenegyerekkel, Walter Hillel. László kimondottan kreatív, magas színvonalú művészi tevékenysége rendkívül széles skálán mozgott: fényképezett vígjátékot (Vidékiek New Yorkban), musicalt (Rikkancsok), akciófilmet (Ha eljönnek a bomberek), sci-fit (Star Trek - A végső határ), horrort (The Funhouse).

A filmtörténelembe a Vérbeli hajsza, a Rambo, valamint A harcosok című kultfilm számos emlékezetes képsorával írta be magát. Aktívan részt vett a szakmai közéletben is, több, filmművészeket tömörítő társaságnak volt a tagja. Fél évszázadnyi operatőri munka után vonult vissza a filmezéstől, 1996-tól kezdve elsősorban már „csak” könyvírással és egyetemi oktatással foglalkozott. A hollywoodi marslakók egyik utolsó mohikánjának önéletrajzi könyve, a Lábjegyzet a történelemhez, hamarosan Magyarországon is megjelenik.

A filmtörténelem számos nagyformátumú, magyar gyökerekkel büszkélkedő alkotója közül kiemelkedik - a teljesség igénye nélkül - Zukor Adolf és Friedman Vilmos (a Paramount, valamint a Fox filmbirodalmak, filmstúdiók alapítói), Kertész Mihály rendező (Casablanca), Lugosi Béla színész (Drakula), vagy éppen Zsigmond Vilmos operatőr (A szarvasvadász). Továbbá meg kell említeni Korda Sándor filmrendezőt (VIII. Henrik magánélete), producert, a brit filmipar atyját, a London Films angol filmstúdió létrehozóját.