A mama révbe ért

Jelentem, azóta a mama révbe ért, kikötött a legjobb helyen. Itt vagyok a Szent Bernát Idősek Otthonában Zircen. Jól érzem magam, nem vágyom el innen. A rokonok látogatnak, időnként hazavisznek vagy telefonálnak.

Van ennek az otthonnak egy titka, amivel jó érzést szereznek nekünk. Nem lehet itt tétlenül élni, mindig van valami program. Néha úgy érezzük, hogy kevés az idő. Itt van a kápolna a folyosó végén, aki mozog, jár, az este hat órakor és vasárnap tíz órakor misére megy.

Az ellátás kitűnő, ízletes, és a diétásoknak külön főznek. A nővérek hordják körülöttünk a tálakat repetázni. Mosnak ránk, tiszta, vasalt ruhákat kapunk vissza. Megsimogatnak, ha betegek vagyunk, orvosságot adnak, fürdetnek, felöltöztetnek. Elvisznek a zirci vagy a veszprémi kórházba kocsival, ápolóval. Beutalnak másik kórházba, szakorvoshoz, ha kell. Van nekünk is egy saját orvosunk, aki figyelemmel kíséri az állapotunkat.

Ennek a zirci ciszterci apátság fenntartásában működő otthonnak a létrehozását Lékai Hochenburger Péter Jusztin ciszterci rendi áldozópapnak köszönhetjük. Élete végéig itt élt, s a maiak folytatják a munkáját. Takarítják a szobáinkat, kényelmesen élünk. Ilyen otthon lenne jó mindenkinek!

özv. Kovács Istvánné
Zirc

Korábbi cikkünk az idősgondozásról: Hova tegyem a mamát?