Minden a mézről szólt

A programon százötven kilogramm nyalánkság fogyott el – tájékoztatta a veolt Tóth Péter Veszprém megyei méhészeti szaktanácsadó.

A mézes reggeli kezdeményezés egy európai program, melyet idén másodszor rendeztek meg hazánkban. A szlovén ötleten alapuló kampány a hazai méz kóstoltatására és terjesztésére irányul. A program célja az, hogy az óvodásokkal és az iskolásokkal megismertessék és megszerettessék az aranyló nektárt a termelők, illetve a méhek életéről és a méhészetről is új ismeretekkel gazdagodhassanak a gyerekek. A mézes kampány egyben kiváló alkalom a hazai, jó minőségű termékek népszerűsítésére is.

Mits Gáborné, a Veszprémi Egry úti Körzet Óvoda Nefelejcs csoportjának dajkája és a gyerekek a mézes reggelin
Fotó: Balogh Ákos

– A programmal az egészséges életmód mellett a reggeli fontosságára is felhívtuk a gyerekek figyelmét. Minden intézményben pozitív visszajelzéseket kaptunk a pedagógusoktól és a diákoktól egyaránt. Az országos felhíváshoz megyénkben több település is csatlakozott – részletezte Tóth Péter.

A devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskolásainak mézes plakátjai

Devecserben a Gárdonyi Géza Általános Iskola is részt vett a kezdeményezésben. Első alkalommal szervezték meg az iskolában a programot, melyen a diákok tízóraira vajas-mézes kenyeret és mézes teát kaptak, majd előadásokat hallgattak meg a méhekről, valamint a méz gyógyszerként való alkalmazásáról. Az osztályok a témával kapcsolatos plakátokat is készítettek.

– A diákok nagyon élvezték az interaktív ismeretterjesztő napot, melyet jövőre is megrendezünk majd. Jó példa a tanulók számára, hogy energiaital helyett mézes teát is választhatnak – emelte ki Mayer Gábor, az iskola igazgatója.

Illés András méhész a Napló kérdésére elmondta, hogy a méz jótékony hatású, tizenegy vitamint, harmincféle ásványi anyagot tartalmaz, növeli a szervezet ellenálló képességét, nyugtató hatású, fokozza a belső szervek működését és erősíti a szívet.

– A magyar mézek világviszonylatban is elismertek. Magyarország az európai uniós mézkereskedelem akár közel felét is képes kielégíteni, ami a világ méztermésének három-négy százalékát jelenti – jegyezte meg Illés András.

Ez fontos, hogy beépüljön a köztudatba, mivel a kínai méz importja óriási problémát jelent a hazai termelőknek a multik polcain. Az Ajka és Környéke Méhész Egyesület szerint a vásárlók most még képtelenek megkülönböztetni és kiszűrni ezeket a terméket. Jogszabály-változtatásra lenne szükség, mely előírja, hogy minden mézen tüntessék fel a pontos származási helyet, a fogyasztók ugyanis nem is tudják, hogy magyar méz helyett kínait esznek. Ezt ugyanis nem kell feltüntetni a termékeken. Jelenleg, ha egy csupor méz kis mértékben magyar vagy európai terméket tartalmaz, akkor elég annyit ráírni a címkére, hogy Európai Unióból származó és Európai Unión kívüli alapanyag keveréke, ami szinte egyenlő a semmivel. A probléma megoldása miatt demonstrációt is tartottak a méhészek a fővárosban.