Életmód

2015.11.22. 18:22

Finomságok, egyenesen a természetből

Ajka - Szeretek foglalkozni a termények felhasználásával, mert, ha mindent elengedünk a múltból, az nem olyan jó. Kell, hogy érzékelje a környezetem, hogy nemcsak a boltban lehet vásárolni, hanem meg lehet ezt oldani otthon is. Az anyukám trükkjeivel máig ízletes lekvárokat, szörpöket készítek, ami a családban és az ismerősök között is nagy kedvenc – mesélte Gáspár Miklósné, Zsuzsa, aki minden ősszel terményeket és bogyókat gyűjt.

Szántó Renáta

Piroslik a csipkebogyó, amit népiesen hecsedlinek vagy bicskének hívnak. Megérett a szeder és hamarosan lehet gyűjteni a galagonyát, illetve a kökényt is. Zsuzsa igazi szakértője a témának, pedig sosem tanult ilyesmit iskolában, a szülők tapasztalatát sajátította el az évek során, melyet már az unokájának ad tovább.

– A legelső, amit gyűjteni és hasznosítani lehet, az a bicske szeptember végén. Azzal majdnem egy időben érik a szeder. Mindkettőből lekvárt és szörpöt szoktam készíteni. Ízvilágukban különlegesek és rengeteg vitamint tartalmaznak, amelyek nemcsak a vérképzést, hanem az immunrendszert is erősítik. Az öregek mindig azt mondták, hogy akkor érdemes leszedni a bogyós terményeket, ha megcsípte őket a dér, mert akkor a fagy hatására édessé válnak, de én nem várok addig a hecsedli esetében. Hidegben nehéz szedni a bogyókat, mert a bokorhoz hozzáérve lehullik az összes termés, a szemek megpuhulnak, amiket már nem lehet olyan szépen felhasználni, ezért én arra ügyelek, hogy szép piros és érett legyen a hecsedli – részletezi a gyakorló háziasszony.

Fotós: Györkös József

Zsuzsát általában a férje kíséri el a terménygyűjtő túrára, de van, hogy az unoka vagy akár a család kutyája is velük tart. Kislőd határába járnak évek óta, de Padragkút környékén is szedtek már terményeket.

– Az utak mentén nem érdemes bogyókat gyűjteni, mert nagyon rájuk rakódik a szennyeződés, az ilyen helyeket érdemes elkerülni – tanácsolja az örökmozgó nagymama, aki azt is megosztotta a Naplóval, hogy inkább a nagyobb terményeket keresi, mert aprólékos munka a feldolgozás. A bicskénél minden egyes fejről le kell vágni a  fekete hegyet, mert ha  a lekvárba kerül, akkor az nem lesz  túl ínycsiklandó.

Az időigényes munka ellenére szívesen foglalkozik az asszony a terményekkel, melyek nosztalgiával töltik el és szerinte össze is hozzák a családot. A lekváron és szörpökön túl tea is készíthető belőlük.

– A bicsketea nem forrázással készül, hanem áztatással. A leszárított terményen ebben az esetben rajta kell hagyni a fekete hegyet, különben megpenészesedik, majd be kell áztatni egy éjszakára, és másnap a vizet érdemes felforralni. Így is rendkívül egészséges a fogyasztása – részletezte Zsuzsa, aki a bogyóterméseken túl szelídgesztenyét és gombákat is gyűjt ősszel.

Az asszony elárulta, hogy házi készítésű lekvárjaiért sokan rajonganak a rokonok és barátok közül, ezért Zsuzsa minden karácsonyra meglepi szeretteit néhány üvegnyi nyalánksággal. Elmondása szerint édesanyja annak idején még bicskeborral is kényeztette a rokonokat, ám az édes nedű elkészítése még több törődést igényel, mint a lekvár- vagy szörpkészítés.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!