Kati válaszol - Zsebpénz vagy ajándék

Én viszont azt mondom, hogy amikor együtt örülünk a gondozott kertnek vagy a tiszta ablaknak, akkor rögződika gyerekben, hogy segíteni jó érzés. A zsebpénz, az ajándék pedig legyen független mindettől. Kati szerint holaz igazság?

Kedves olvasónk arra kíváncsi, kinek adok igazat családi vitájukban. Hogy hol az igazság, sajnos nem tudom, de van véleményem, és azt szívesen elmondom. Mindennapos vitáik elismerést érdemelnek, hiszen ez azt is jelenti, hogy van mondanivalójuk egymásnak sok együtt töltött év után is. Ami a konkrét kérdését illeti, a zsebpénzügyben nincs mese. Ha a szülők eldöntötték, hogy adnak, erről megállapodtak csemetéikkel, akkor az jár. Az ajándék az más, de az sem lehet ellenértéke elvárt viselkedésnek, munkának. Nagyszülőként én is tudom, milyen csodálatos érzés ajándékot készíteni, „meglepiket” keresgélni, és utána gyönyörködni unokáink örömében. Sokszor éppen azzal követünk el hibát, hogy nehezen találunk mértéket. És mi a helyzet a segítség-fizetség kérdésével? „Mindazt, amit másoknak adsz, önmagadnak adod” – mondja Anthony de Mello pszichoterapeuta. Segíteni valóban jó, mert pozitív érzelmeket vált ki, önbecsülésünket növeli, szóval a tett maga a jutalom. Létezik egy másik nézőpont, érdemes elgondolkodni azon is. Vajon megvásárolható-e az ember munkája akkor, ha gyermek? Szerintem igen. Van helye, ideje a segítésnek és a fizetős munkának is az életükben. Bátran adjanak lehetőséget mindkét élethelyzet kipróbálására, gyakorlására. Alkalmanként beszélje meg élete párjával, hogy segítségadás vagy munkavégzés céljából dolgoznak-e együtt kisebb-nagyobb unokáikkal. Nem gondolom, hogy csaka nagypapa adjon „fizetséget”, és csak a nagymama számítson a segítőkészségre.