A szójáról szólva

A szójabab vagy szója rendszertanilag a Pillangósvirágúak családjába és a Glycine nemzetségbe tartozik. A szójamagot azonban nagy olajtartalmából adódóan az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) inkább az olajos magvak közé sorolja. A Kelet-Ázsiából származó növény a szántóföldi növények között az 5. legfontosabb a világon.

A legtöbb szóját az Egyesült Államokban, Brazíliában, Argentínában, Kínában és Indiában termesztik. Hazánkban 2015-ben 72 016 hektárnyi területről összesen 145 853 tonna szóját takarítottak be. Figyelemre méltó a keleti emberek filozófiája, akiknél fontos szempont, hogy táplálékuk egészséges legyen, és ne ártson, így nem is húzódik éles határ a táplálék és a gyógyszer között.

Ebből a gondolatból kiindulva arra következtethetünk, hogy ha a szója fogyasztásra elkészített formában ártalmas lenne, akkor a keleti népek bizonyára nem építették volna be a szóját mindennapos étkezésükbe, s főleg nem fogyasztanák évezredek óta.

Kínában több mint 5000 éve használják a szóját élelemként és gyógyszerek összetevőjeként.

Tudta-e róla?

Japánban és Kínában az emberek úgy tartották, a szója megvéd a gonosz szellemektől. India egyes részein a szóját népgyógyászati szerként fokozott izzadás, éjszakai verejtékezés és ízületi fájdalmak enyhítésére alkalmazzák. A soya szó, a japánul szójaszószt jelentő shoyu szó holland átalakításából származik.