Petőfi nyomában

2019.07.29. 13:00

A Nagy-Küküllő mentén túrázott a Hazajáró stábja

Ősi szász falvakat keresett fel a stáb, hogy megismerjék az utókorra hagyott szellemi és épített örökséget.

A Magyar Királyság délkeleti védvonalán, ahol Székelyföld és Királyföld találkozik, a Nagy-Küküllő menti dombvidéken a székelyek és szászok felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyatékot és épített örökséget hagytak az utókorra – ezt a vidéket kereste fel az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti és turisztikai műsorának stábja.

A Küküllő-menti Héjjasfalván induló körtúrán a két műsorvezető, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a magyarságukhoz elkötelezett zarándokokkal futottak össze mindjárt a túrájuk elején. Balázs Barna, Benák Sándor és Tóth János Makóról indultak, hogy gyalogosan és lóháton tegyék meg az utat a csíksomlyói pünkösdi búcsúba. Elmondták, hogy már több mint 700 km-t megtettek, de még vagy 170 km előttük van, mire hazaérnek.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=286&v=sdKgOjtzo40

A műsorvezetők ezután olyan ősi szász falvakat kerestek fel, amelyeket alaposan megtépázott a történelem. Jártak Erkeden és Szászkézden is, hogy felidézzék a hely szellemét.

Szászdályán járva kiderült, hogy ha valahol, akkor itt még élesebb kontrasztban van egymással a fényes szász múlt és a pusztuló jelen.

A település Árpád kori eredetű templomerődje egy letűnt világ elnémult mementója. Égbe suttogó tornya már nem tud kinek harangozni. 1910-ben még 1173 német lelket számláltak itt, 1995-ben már csak hármat. Ma már nincs ember, aki el tudná olvasni a gót betűs feliratot.

Keresd volt a stáb következő állomása. Mikszáth ezt írta a keresdi várról:

„Azért mondták rá, hogy keresd, mert nem lehetett megtalálni. Távol esett hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé zárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá. Nemcsak a szép Küküllő megyének egyik nevezetessége a festői lovagvár, de egész Erdélyországnak.”

A kastély utolsó tulajdonosát, Bethlen Bálintot 1945-ben internálták, majd a kastélyt államosították, ami egyet jelentett kifosztásával. De nemcsak a megmaradt falak és kőfaragványok mesélnek a múltjáról.

Újra magyar élet költözött Keresdre, miután a Bethlen család örökösei Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványára bízták az uradalmat.

Szőcs Béla gondoskodik az új magyar életről. A Hazajárónak a nagyszabású tervekről mesélt:

„A terv az, hogy az Szent Ferenc Alapítvány közösségi és kulturális háza lesz, a Béke háza, ahogy Csaba Testvér elnevezte. Kulturális oly módon, hogy alapvetően ez a palota része megmarad nyitott, látogatható műemléknek, hiszen ez a magyar épített örökség része, az erdélyi reneszánsz építészet egy gyöngyszeme. A többi részt valójában belakjuk. Az ott folyó képzés szól azokról a fiatalokról, gyerekekről, akik valamiért kiestek az oktatási rendszerből. Csaba testvér szerint ne engedjük el őket úgy az életbe, hogy nincs semmi gyakorlati tudás a kezükben. Indítsunk egy gazda – gazdasszonyképzőt, ahogy ő mondja: jó gazda-akadémiát” – mesélte Szőcs Béla.

A stáb ezután visszatért a Nagy-Küküllő völgyébe, melynek egyik kanyarulatánál feltűnik minden Erdélyt járó turista kedvelt úticélja, Segesvár, amely talán a legtöbb emléket örökített át a középkorból.

A Hazajáró alaposan körbejárta Segesvárt, megkeresték Petőfi Sándor szobrát is.

2013 óta újra emlékezhetünk a nemzet költőjére a Petőfi-parkban. Segesvárról rálátni a fehéregyházi síkra, a gyászos emlékű 1849-es csata színterére, ahol a költő elesett.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában