Örök élet

2019.10.04. 07:50

Egyre nagyobb biznisz a házi kedvencek klónozása

Eddig főként kutyákat „másoltak” a gazdiknak, most megjelent az első macska is.

Fábos Erika

Sokáig csoda, biotechnológiai bravúr volt, mára nyereséges szolgáltatás lett a klónozás, legalábbis a kedvenc kisállatok piacán – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Eddig főként kutyákat „másoltak” a gazdiknak, most megjelent az első macska is a legnagyobb klónpiacon, Kínában.

Fokhagyma névre hallgatott annak a kínai üzletembernek a macskája, aki úgy döntött, neki nem másik, új cica kell, hanem ugyanaz, és ez bármennyi pénzt megér neki. Huang Yu a sinogene nevű biotechnológiai céghez fordult, akik állatklónozással is foglalkoznak. A kutyás tapasztalatok úgy látszik a macskásoknál is működnek, mert hét hónap alatt sikeresen leszállították a gazdinak Fokhagyma 2.0-t. Potom 10,5 millió forint értékű jüanért...

Fokhagyma klónozásához a ma már bevett módszert használták: bőrsejteket izoláltak az eredeti állatból, majd magjukat beültették macska-petesejtekbe. Az összeolvadásukat elektromos árammal stimulálták. 40 embrió keletkezett, amelyeket négy dajka anyába ültették. Három terhesség jött létre ezekből, kettő azonban vetéléssel végződött.

Csak Kínában volt amúgy Fokhagyma az első klóncica, az Egyesült államokban, Nagy-Britanniában és Dél-Koreában is klónoztak már macskákat, de Fokhagyma azt jelzi, hogy Kína a biotechnológia terén fénysebességgel fejlődik, és „hála” a rengeteg gazdag embernek és az etikai dolgokat óvatosan figyelmen kívül hagyó helyi szabályozási környezetnek egészen biztos, hogy e téren is igen gyorsan hamarosan világelső k lesznek. A Sinogene illetékese elmondta, hogy már több mint száz ember tárolja náluk kis kedvence DNS-mintáit, arra készülve, hogy halála esetén pótolja az állatot. Eddig több mint 40 kutyát állítottak elő, honlapjuk szerint macskák, lovak és kutyák klónozását is vállalják.

Az, hogy miért jó ugyanazt a kisállatot visszakapni, mindig, nem érdemes firtatni.

Sokak szerint egy új kutya vagy macska nagyobb újdonságot hoz a gazdik életébe, de vannak szép számmal olyan ragaszkodók, akik nem akarnak megválni a 10-15 éve szeretett állattól. Ez is érthető, és ma már, ha valakinek van elég pénze, ezt meg is teheti. Még Barbra Streisand is klónoztatta a kutyáját, és szerepelt is vele több show-műsorban is. Persze, egy ekkora reklámnak köszönhetően alaposan meg is ugrott a megrendelések száma.

Az talán elveheti a kedvét a klónozástól a gazdiknak, hogy bár valóban bármelyik állatnak elkészülhet a klónja, sőt, még az elpusztult állatokból is nyerhető elég örökítő anyag ehhez, a „gyártó” cégek a klón későbbi egészségi állapotára, valamint arra, hogy a személyisége mennyire idézi majd az eredeti állatét, nem vállalnak garanciát. Márpedig sokan pont ezt szeretnék.

A már említett Barbra Streisand Samantha nevű kedvencének klónjainak (mert kettő is volt) például teljesen más személyiségjegyeik alakultak ki. De a klónozott többszínű kutyáknak a szőrzetmintája, de még a színe is eltérhet a mintapéldányétól, mert hiába egyezik a génkészletük, a másolatban más gének lehetnek dominánsak. Az is megfontolásra késztetheti a megrendelőket, hogy egy pontos genetikai másolat az eredetinek a káros tulajdonságait és betegségre való hajlamait is magában hordozza. Erre jó példa az első klónozott kutya, egy Snuppy nevű afgán agár. Ezt a példányt Dél-Koreában, a Szöuli Egyetemen hozták világra, 2005-ben. Természetesen figyelemmel kísérték életútját: nagyjából annyi ideig élt, mint bármelyik afgán agár, és tökéletes egészségnek örvendett amíg ki nem fejlődött a szervezetében ugyanaz a tumor, amely a genetikai állományát szolgáltató ebbel is végzett.

Bár az első klónozott emlőst, Dollyt, a birkát 1996-ban Skóciában sikerült megalkotni, az Európai Unió 2015-ben megtiltotta az emberi fogyasztásra szánt haszonállatok klónozását. Az uniós törvényalkotók hangsúlyozták: semmi nem utal arra, hogy a klónozott állatokból nyert élelmiszerek bármiben is elmaradnának a hagyományos módszerekkel tenyésztett állatokból származóktól, ennek ellenére a biztonság kedvéért előbbiek forgalmazását is tiltólistára tették.

A klónozás gyakorlati haszna: rendőrkutyák futószalagon?

Az állatklónozásnak lehet gyakorlati haszna is. A kínai rendőrségen szolgál a Kunxun nevű németjuhász, amely annyira gyorsan tanult és olyan kimagaslóan jó a munkájában, hogy úgy döntöttek, több ugyanilyet akarnak, és klónoztatták a pekingi Sinogene Biotechnológiai Vállalatnál. Ha beválik a klón, jöhetnek a többiek, a cég pedig azt tervezi, hogy hamarosan lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű klónozást is egyszerre, aminek a rendőrkutyák esetében az lenne a lényege, hogy a megfelelő kutya „továbbörökítésével” tizedével csökkentsék a betanítási időszakot. Persze egyelőre az eljárás költsége még mindig az egekben, ezért valószínűleg nem a közeljövőben indul meg a tömeggyártás. De versenylovat is klónoztak már hasonló logikával arab tulajdonosok számára...

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik