Gyakorlat teszi a mestert - Túlságosan elméleti a hazai oktatás

Az új kormányzati struktúrában a gazdasági minisztériumon belül kapott helyet a foglalkoztatáspolitika, ami azt jelzi, hogy a jobboldal számára ez nem szociális kérdés. A szakképzést is ide rendelték, amit egységes koncepció alapján kezelnek, beleértve az iskolarendszerű, az azon kívüli, valamint a felnőttképzést is.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős  dr. Czomba Sándor államtitkár a kormány megalakulása óta járja az országot, hogy elképzeléseiről tájékoztassa a közvéleményt. A közelmúltban szerkesztőségünkben is tiszteletét tette, legutóbb pedig dr. Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével találkozott.

Forradalmi áttörésre készülünk a szakképzésben, s ehhez partnereket keresünk, például a gazdasági kamarában  - jelentette ki a Naplónak dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkozáspolitikai államtitkára.
Hozzáfűzte, a helyzet tarthatatlan, hiszen ma mindössze félmillióan végeznek termelőmunkát Magyarországon. Az okok messzire nyúlnak vissza, de az egyik gond minden bizonnyal az, hogy rossz a szakképzési rendszerünk. Hazánkban nem működik a pályakövetés, nincs hiteles statisztika arról, hogy mit igényelne a gazdaság. Így aztán egyik oldalon jelentős a túlképzés, a másik oldalon pedig hiányszakmák jelentkeznek.

Az államtitkár utalt rá, a szakmunkásképzésben ma a leggyengébbek vesznek részt. Felvetésünkre megerősítette, természetesen ez a probléma nem vonatkoztatható el a szakmunka alacsony bérétől. Svájcban például, ahol rendesen megfizetik a fizikai munkásokat is, nem törekszik mindenki mindenáron diplomát szerezni. Kifejtette továbbá, nincs rendjén, hogy hazánkban ugyanazt a bizonyítványt a középiskolában öt év alatt, a felnőttképzésben pedig öt hónap alatt lehet megszerezni. Értelemszerűen a kettőnek nem lehet ugyanaz az OKJ-s szakképesítés a végeredménye.

Az intézményfenntartókat úgy lehet ösztönözni arra, hogy a munkaerőpiacnak megfelelő szakembereket képezzenek: ha hiányszakmát indítanak, nagyobb normatívát kapnak, telített szakma esetén viszont csökkentik a normatívát.

Egyébként a kormány a hároméves szakmunkásképzés visszaállításán gondolkozik, illetve megfontolandónak tart egy olyan negyedik évet, amelyet kizárólag szakmai gyakorlaton, de foglalkoztatottként tölthetnének el a tanulók. Ebben számítanak a kamarák együttműködésére, amely szervezet a jelenlegi 27 mellett akár sokkal több szakma képzését is felügyelhetné.

Dr. Parragh László megerősítette, sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdasági szereplők részvétele nélkül. A munkával egybekötött szakképzés lenne kívánatos, ahogy ez például Ausztriában, Svájcban, Németországban zajlik. Az elméleti oktatás a szakiskolákban, a gyakorlati pedig üzemekben, vállalatoknál történik.  Miközben Magyarországon évi 150 napot töltenek a diákok a szakiskolában, Franciaországban, Németországban mindössze hatvanat. Mindez fordítva igaz, ha az üzemben, vállalkozásnál évente eltöltött időt vizsgáljuk.

Háromezer pályakezdő szakmunkásból az iskola befejezése után kilenc hónappal, mindössze 600, azaz a fiatalok 20 százaléka helyezkedett el a saját szakmájában - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (MKIK GVI) tavaly év végi felméréséből. Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában ugyanez az arány 40-50 százalék között mozog. Az adatfelvételek tanulsága, hogy a hiányszakmákat tekintve régiónként eltérések lehetnek, de a géplakatos, gépi forgácsoló, hegesztő, elektronikai műszerész, ács-állványozó, épület- és építménybádogos, kőműves szakmunkás az egész országban hiányzik. Februártól régiónként tíz-tíz szakmában ösztöndíjrendszert vezetett be a kormány. Ennek mértékét a tanulmányi eredménytől függően állapítják meg, egy kitűnő tanuló akár 30 ezer forint ösztöndíjat is kaphat. Régiónkban a következő szakmákat támogatják: bútorasztalos, gépi forgácsoló, épületgépészeti csőhálózat-szerelő, kőműves, villanyszerelő, hegesztő, ács-állványozó, lótartó és -tenyésztő, szerszámkészítő, valamint ápolási asszisztens. Az új kormány az ösztöndíjas szakmák körét is bővíteni kívánja.