Egy évtized innováció

Az Agrár Innovációs Szövetség (AISZ), mint a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klaszter alapító tagszerveze-te hatéves bioenergetikai kutató-fejlesztő munkásságának összegezéseként komplex települési biogázüzem létrehozását tervezi a Közép-Dunántúlon  tájékoztatta lapunkat dr. Bérci Gyula, az AISZ elnöke. Első tervezett modelljük megvalósulásával és működtetésével bizonyítható lesz a biogáztermelés földgázzal szembeni versenyképessége vidéken.

Németországban mára mintegy 4800 biogáz-üzem működik, Ausztriában közel ezer. A páratlan mezőgazdasági adottságú Magyarországon csupán legrosszabb minőségű földjeink hozamát és a mezőgazdasági hulladékokat felhasználva 600 kis-közepes települési biogáz-üzemben meg lehetne termelni a hazai földgázimport ötödét. De még ez a nagy pénz- megtakarítás is eltörpülne az új munkahelyek, a magyar vidék felvirágzása mellett.

A szövetség és a klaszter létrehozott egy olyan modellt, mely kis beruházási igényű, olcsón és egyszerűen működtethető, egy vagy több településre koncentrált hárommillió köbméteres éves kapacitású üzem. Ezt kizárólag a környék nyersanyagaiból működtetik. A nyersanyagforrások mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok (istállótrágya, húsgyári melléktermék, nyesedék, kaszált fű), agrár, kertészeti melléktermékek, szennyvíziszap, kevés termény (silókukorica, cirok). A modell nyersanyagszükséglete nem befolyásolja az élelmiszer-termelést, mert egy-egy üzem 150350 hektár közötti területet igényel.

Az első üzem felépítését Tótvázsonyban tervezik. Támaszkodnak majd az új hazai technológiákra, hatékonyságot növelő eljárásokra, mint amilyen a nyersanyagok modern, környezetbarát és kis energiaigényű előkezelése. Ilyen irányú kísérletek sok éve folynak a Pannon Egyetemen. A kiválasztott technológia a hagyományos eljárásokhoz képest 1530 százalékkal csökkenti a fermentációs időt  ennek megfelelően a beru-házási költséget , vagy azonos idő mellett ugyanennyivel növeli a biogáz-kihozatalt  állítja dr. Bérci Gyula.
Az üzemben használják a külföldön bevált technológiákat, ám jórészt hazai berendezésekkel valósítják meg azokat. Szeretnék meghonosíta-ni a biogáztisztítás olcsó, de hatékony kisüzemi rendszerét, mely a termelt biometánnak a földgázhálózatba való táplálását, illetve járművekben hajtóanyagként való hasznosítását teszi lehetővé.

A települési biogázüzem fejlesztési modellje komplex jellegét az adja, hogy a nyers-anyagtermelés és -mozgatás, a termelés logisztikai infrastruktúrája, továbbá az alap- és tisztítási üzem működtetése a termék értékesítésével együtt azonos irányítási rendszerben történik.