Gazdaság

2010.11.30. 08:00

Magánnyugdíjpénztár: a halálos sebet orvosolnák

Matolcsy György szerint semmiféle kár nem éri azokat, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A nemzetgazdasági miniszter a minap Vindornyalakon elmondta: leleplezték a szélhámosságot, a változásnak, a kötelező tagság megszüntetésének köszönhetően pedig végre egyensúlyba kerül a nyugdíjkassza.

Sámel József

- Áll a bál a magánnyugdíj-pénztárak körül. A tagok félnek, hogy ugrik a befizetett pénzük, a hozamuk, no meg tiltakoznak a kényszerű átlépés ellen. Azt mondják, igazából nincs lehetőségük: vagy az állami rendszert választják, vagy - kis túlzással - az éhhalált...  

- Félreértés - így a miniszter. - Senkinek semmilyen pénze nem ugrik, mi több, mindenki jól jár, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Elismerik neki befizetéseit, s megkapja majd a teljes nyugdíját. Akik maradni akarnak, megtehetik, de kiszerződnek a szolidaritási sorsközösségből. Ebben az esetben teljesen logikus és igazságos, hogy nem számíthatnak az állami pillérre, vagyis az az összeg marad számukra nyugdíjként, amit befizetnek. Amúgy amikor 1998-ban bevezették a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, ránk erőltették az elmúlt húsz év legnagyobb szélhámosságát, olyat, ami Nyugat-Európában sehol nem működik ilyen formában. Halálos sebet ütöttek az állami nyugdíjrendszeren. Hiányzott az a pénz, ami abból kiesett, s hiányzik ma is. Jövő évben 3000 milliárd forintot kell kifizetni a 3,2 millió nyugdíjasnak. Az összegből 900 milliárd hiányzik, éppen a kötelező tagság bevezetése miatt. Mi lelepleztük ezt a szélhámosságot, s ez sokaknak nem tetszik, főként azoknak, akik ebből busás haszonra tettek szert.

- Nem inkább a költségvetésnek kellett a magánnyugdíj-pénztárakba befolyt összeg?

- Nem győzöm hangsúlyozni, 3,2 millió ember nyugdíja volt veszélyben, nem jött be a szükséges összeg. Magyarország költségvetési deficitjét három százalék alá kellett szorítani, mit tettünk volna?! Csökkentettük volna a nyugdíjak összegét, adót emeltünk volna? Kinek tetszett volna mindez? Ezzel szemben egyensúlyba hozzuk a nyugdíjalapot. Az embereket arra ösztönöztük, hogy hozzák vissza pénzüket az állami rendszerbe.

- Ösztönzés? Nem inkább kényszerű lépés?

- Szabad a döntés, mindenki választhat. Ha valaki nem vállal szolidaritást a nemzet többi tagjával, magára lesz utalva. Ez korrekt megoldás.

- Sokan mégis államosítást emlegetnek önkéntes nyugdíjpénztár ügyben. 

- Badarság, rémhírterjesztés Szó sincs erről, nem történt államosítás, s nem is lesz ilyesmi, ezt az ellenérdekeltek mögött álló pénzügyi szereplők mondják. Nagy baj lenne, ha államosításról szólna a dolog, de sem az EU-hoz, sem a nemzetközi bíróságokhoz  nem fordultak államosítás miatt. Hangsúlyozom: az embereknek megvan a választási lehetőségük, hogy hova tegyék a pénzüket.

- S mi lesz a hozammal? Elveszik?

- Az elmúlt tizenkét évben az átlagos reálhozam kicsi, 0,73 százalék volt évente, miközben az államkötvények 3- 4 százalékon mozogtak. A különbséget saját működésükre fordítva, szabályosan megették pénztárak. Ha valaki visszalép, megkapja az inflációs részt, s a gazdasági növekedésből is részesedik bizonyos szint felett. 

- Bizonyos számítások szerint azok sem járnak majd jól, akik visszalépnek az állami rendszerbe. Minimális nyugdíjakról szólnak az "előrejelzések".

- Ez az ellenérdekeltek hamis propagandája. Amikor a kötelező tagságot bevezették, arról szólt a dolog, hogy a nyugdíjak háromnegyedét az állami, egynegyedét az önkéntes befizetésekből állják majd. Most, ha valaki visszalép, az állam a nemcsak három, hanem a négynegyedet adja a nyugdíjasoknak. Pontosan úgy, mintha nem is léptek volna be annak idején magánnyugdíjpénztárba.

- Ez majd kiderül, de az biztos, hogy a forint árfolyamának nem tettek jót a nyugdíjváltozással kapcsolatos hírek.

- A forintot a spekulánsok mozgatják, az embereknek, s a magyar gazdaság valós helyzetének köze nincs az árfolyamhoz. A gazdaságunk az Európai Unió ötödik legalacsonyabb költségvetési hiányát mutatja. Jövőre két országnak csökken az államadóssága, Svédországnak és Magyarországnak. Már egyáltalán nem vagyunk az EU legválságosabb államai között.

- A devizahitelesek ezt nem érzik...

- A reálkeresetek - melyek növekednek -, s az adócsökkentések áthidalják, előbb-utóbb megoldják majd e problémát, amit az elmúlt nyolc év teljesen elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetünk.

- Ha már az adóváltozásokról esett szó, egy interjúban azt mondta, hogy az egykulcsos adóval nem jár jól mindenki.

- Nem emlékszem ilyesmire. Az egy kulcsos adóval mindenki jól jár, aki béremelést kap.


Matolcsy György úgy véli, éppen itt volt az ideje, hogy egyensúlyba hozzák a nyugdíjkasszát, amit az egészségkasszával is meg kell majd tenni, hiszen abban sincs meg a szükséges, kifizetendő összeg. A válságadó éppen a költségvetési egyensúlyteremtést szolgálja, s nem gondolja, hogy emiatt kivonulnának cégek, szolgáltatók az országból. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozza: a válságadó átmeneti időszakra, három évre szól, utána kivezetik, azaz a középtávú üzleti tervekben már egyáltalán nem kell vele számolni. Azt mondja, az elmúlt húsz esztendőben a szolgáltatók meglehetősen magas profitot értek el, amire számítanak a válságadó megszüntetése után is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!