Ha megérjük, megszívjuk

Nagy érdeklődés kísérte a népszerű tudományos-ismeretterjesztő tévésorozat felvételét. Gelencsér András kissé elfogódottan kezdte előadását, de hamar belelendült szokásos, logikus, magával ragadó, jól követhető előadásmódjába. Megszívjuk? - címmel a levegőszennyezettségről beszélt, kezdve az alapoktól, vagyis hogy a légkörről tudtunk a legtöbbet, az alkotóelemeken, szennyező anyagokon, a különböző modellkísérleteken át a levezető következtetésekig.

A professzor megállapította, hogy veszélyes játék a levegő szennyezése, hiszen ez olyan érzékeny rendszer, amit ha megváltozatunk, nem biztos, hogy tisztában vagyunk a következményekkel. A levegőszennyezés hatása légkörben fékezett (az óceánokat nagy mértékben, a szárazföldet mérsékelten melegíti fel). Végül a kérdésre, "megszívjuk?", az előadó azt a választ adta: ha megérjük. Vagyis az elkövetkező 10-20 évben nem érezzük a megnövekedett szén-dioxid kibocsátás hatásait, de a következő generációnak számolnia kell vele.

 
Kérdésekre válaszolva érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Gelencsér András, így például, hogy minden energiaforrásnak megvan a környezetkárosító hatása, legalábbis ha nagy rendszerekben gondolkodunk. Ilyen léptékben nincs olyan energiaforrás, ami lenne káros a környezetre, mondta. A Földet érő káros sugárzások visszaverése nem annyira új ötlet, hiszen egy Nobel-díjas tudós is foglalkozott vele, ám egyelőre vad ötlet, hiszen egy ekkora rendszerbe beavatkozni igen veszélyes. A bioszféra ugyan segíthetne a problémán, de túl sok ismeretlen tényező befolyásolja a szén felvételét, így a kibocsátás hatásait nem képes ellensúlyozni.
 
A Mindentudás egyeteme felvételét tavasszal sugározza a közszolgálati televízió.

A légkört az emberi tevékenység nagyban befolyásolja, kiengedtük a szellemet a palackból: a bajt teljes mértékben magunk okozzuk. A szén-dioxid szint 12-14 ezer év múlva térne vissza az ember megjelenése előtti állapotra, ha most abbahagynánk minden olyan tevékenységet, ami növeli a kibocsátást.