Német minta szerint alakul át a szakképzési rendszer

A szakképzőben végzett fiatalok szaktudása alacsony színvonalú, szinte semmiben nem felel meg a gazdaság elvárásainak. Ez a korábban még szélsőségesnek ható vélemény ma már teljesen általánosnak mondható. Az intézmények pedagógusai persze védekeznek: hozott anyagból dolgoznak, s az általános iskolából kikerülők írni, olvasni alig tudnak. Mindez azt jelzi, nagy bajban van a hazai szakképzés, a helyzet megérett a változtatásra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére állt az átalakítása folyamatnak, a duális modell szeptemberi bevezetésén dolgoznak.

Gyakorlat teszi a mestert

A kormány és az MKIK tavaly őszi megállapodása értelmében hazánkban is megváltozik a szakképzés rendszere, a német duális képzés tapasztalatait figyelembe véve. Ennek lényege, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd a gyakorlati oktatás. Az irányelvek kidolgozása a kamara feladata. Az őszi egyezség azt is tartalmazza, hogy a kamara a korábbi 26 helyett immár 125 szakma felügyeletét kapta meg 2011-től, ami természetesen többlet feladatokat és nagyobb felelősséget ró rájuk.

A szakképzés átalakítása a szakképző intézetekre is jelentős hatással lesz. A tisztánlátás érdekében a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) szerdán szakképzési konferenciát szervezett Székesfehérváron. Új szelek fújnak, új idők jönnek, ezeknek az élére kell állni, hangoztatta köszöntőjében dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az RFKB társelnöke. A rendszer ma a feje tetején áll, sok a felsőfokú végzettségű, s hiány van szakképzettből - ezt vissza kell fordítani.

Szerinte sürgősen meg kell változtatni a torz közgondolkodást, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét. Tudomásul kell venni, az értékteremtő szakmunka is jelenthet boldogulást az egyének számára. Mindenkinek van szerepe abban, hogy olyan impulzusok érjék a fiatalokat, hogy a szakképzés irányába forduljanak.

Kifejtette, a mostani képzési rendszer rendkívül akadémikus jellegű, minden elméleti tanulmányt bele kívánnak verni a gyermek fejébe, olyat is, amire soha nem lesz szüksége, illetve azonnal el is felejti. Hiányzik a fiatalok mögül a gyakorlat, a duális képzési modell ezt ugyancsak a helyére teszi, hiszen a diákok gyakorlatorientált képzést kapnak, ráadásul gyakorlati munkahelyeken sajátíthatják el a tudást.

Bihall Tamás, az MKIK alelnöke meglepő beismeréssel kezdte mondandóját: a kamara az erőteljes szak- és felnőttképzési szerepvállalással igen nagy fába vágta a fejszéjét. Ugyanakkor mindenkit lehűtött, megnyugtatott: nem remeg a lábuk, megbirkóznak a feladattal. Ami persze nem lesz egyszerű. Az a kedvezőtlen tapasztalata, hogy nem ott és nem akkor áll rendelkezésre kellő számú és tudású szakember, amikor kellene. Egyes szakmákból pedig az egész országban hiány van. Ez a nem megfelelő szakképzés rovására is írható, amin sürgősen változtatni kell.

A kormány célkitűzése a foglalkoztatás bővítése, ehhez pedig új munkahelyek kellenek. Megemlítette, a hazánkhoz hasonló lélekszámú  Csehországban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk! Éppen ezért a szakképzésre kiemelt szerep hárul az oktatásban. A duális képzés vállalati képzés, azt az iskola, mint szakképző, kiegészíti. Nem alá, hanem mellérendelt viszonyról van szó. A szakképzés tanügyi és foglalkoztatáspolitikai kérdés is egyben, nyomatékosított.

Ebben a munkában az RFKB-ra is nagy munka hárul, 201-re fő feladatuk lesz az arány, irány meghatározása. Dönteni kell a kiemelt, a támogatott, és a nem támogatott szakmák köréről, de ezt olyan alaposan kell körbejárni, hogy akár kisrégiós szintekre lebontva is meg kell mondani.

A válság hatására duplájára nőtt a munkanélküliek száma a régióban. A legtöbb álláskereső a szakképzetlenek köréből került ki (számuk elérte a 40 százalékot), legkevesebben a szakképzettek voltak. A válság múlásával pedig még inkább a szakképzeteket keresik a munkáltatók. Pákozdi Szabolcs RFKB elnök, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója ezzel érzékeltette a szakképzés fontosságát. Az a kiemelt feladatuk, hogy a szakképzetlenek köre ne termelődjön újra. Kiemelte, a munkaügyi központ képzéseinek a hatvan százaléka csak úgy indul, hogy emögött konkrét munkáltató igények vannak. Ők is a piacra "dolgoznak".

Tanévkezdésig összeáll a program

A számok önmagukért beszélnek: az eddigi 26 mellé további 99 szakma felügyeletét kapta meg a kamara a kormánytól. Ebben a 125 szakmában tanul a gyermekek 80 százaléka, míg 48 szakma esetében március 31-ig kidolgozzák a központi programot, a szakmai és vizsgakövetelményeket, majd az anyagot szakmai, társadalmi vitára bocsátják. A kész iratokat átadják a kormánynak. A kabinet július végéig meghozhatja a döntést, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy ebben a 48 szakmában szeptemberben elinduljon a hároméves, duális szakképzés.

A kamarák országosan nyolcezer tanulószerződéssel rendelkeznek, amelyet egy-két éven belül húszezerre kell bővíteni, hogy a szakképzésben résztvevők a munkahelyeken sajátíthassák el a szakma alapjait. Ehhez a gyakorlati képzőhelyek érdekeltségét is meg kell teremteni.

Mivel nem vagyok szakértő, nem tudom eldönteni, jó és hatékony lesz-e a duális modell. Azt viszont biztosan tudom, a jelenlegi oktatási rendszer - az alapfokútól az egyetemekig - tarthatatlan állapotban van. A gazdaságban nincs elég szakmunkás (lakatos, esztergályos, és még sorolhatnánk). Ha faluban keresünk műszerészt az elromlott tévénk megjavításához, magunk is bajba kerülünk. Mindez ma már gátja a fejlődésnek. Ha egy befektető megjelenik a településen, első és legfontosabb kérdése: van-e kellő számban szakképzett munkaerő? Tudjuk a választ... A helyzet megérett a radikális átalakításra. A pályaválasztás előtt álló fiatalokat a kétkezi munka  irányába kell terelni, mert erre van piaci fogadókészség, míg munkanélküli közgazdásszal, színháztudományi szakon végzettekkel Dunát lehet rekeszteni.

Tremmer Tamás