Orbán: a magyar gazdaság egy gyorsnaszád

Orbán Viktor kifejtette, hogy bár a magyar gazdaság, így a biztosítási szektor nehéz helyzetben van, ennek ellenére leszögezhető: ha a magyar gazdaság talpon marad, megerősödik, akkor ebben nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek, a biztosítók, és a talpon maradás után - a kormány reményei szerint - bekövetkező jelentős gazdasági növekedésben is fontos szerep jut majd a biztosítóknak. Közölte ugyanakkor, tudatában van annak, hogy bizonytalan a biztosítási szakma, nehéz követnie, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely "nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád".

A kabinet nagyra értékeli azt az áldozatot, amelyet a biztosítási szektor vállalt a magyar gazdaság rendbetétele érdekében válságadók formájában - fejtette ki, hozzátéve, hogy a hiánycsökkentés a biztosítók közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges ilyen mértékben.

A miniszterelnök biztosította az ágazat képviselőit, hogy a kabinet nem egyszerűen a pénzügyi súlya miatt értékeli a biztosítási piacot, hanem azért is, mert fontos társadalmi értékeket is képvisel. Példaként azt mondta, hogy az öngondoskodás felé próbálja terelni az embereket, ami fontos polgári erény, hiszen egy hosszú távon növekedni akaró gazdaság nehezen lehet meg saját lábukon álló polgárok milliói nélkül.

Orbán Viktor szerint a válság utáni időszakban a biztosítók jelentősebb szerepet fognak játszani a nemzetgazdaságokban, mint előtte. Erőeltolódás jöhet majd létre a pénzintézetek között - mondta, megjegyezve: szerinte el kellene választani egymástól a klasszikus kereskedelmi és a kockázatos befektetési banki tevékenységet.

A kabinet elképzeléseiben olyan biztosítási piac szerepel, amely kétpilléres: van egy állami és egy erős magánlába. Az üzleti biztosítókkal kötött nyugdíjbiztosítások ügyéről is érdemi tárgyalásokat kell folytatni - hangsúlyozta.

Előadásában kifejtette: a válság idején vannak, akik "örömmel jelentkeznek a vészmadár szerepére", holott az ilyen helyzetekben a legfontosabb az, hogy ne veszítsük el a józan ítélőképességünket. Magyarország legfőbb ellensége szerinte ma nem is a válság, hanem a reménytelenség, amelynek leküzdésében a legtöbbet a politikusok, az elemzők, a szakértők és az üzletemberek tehetnek; ezért "a mi feladatunk nem a riogatás", hanem a cselekvés.

A kormányfő szerint ahhoz, hogy a válság után a magyar gazdaság minél jobb helyzetből tudjon startolni, szakítani kell azzal a téveszmével, amely szerint a magas adósság természetes velejárója az életnek. Az adósság ugyanis megfojt - mondta, kiemelve ugyanakkor: nem arra gondol, amikor értékteremtéshez használnak fel tisztességes, fedezettel bíró hiteleket, az ilyen kölcsönök nélkül ugyanis nem működik a gazdaság. Szerinte ezért az a gondolat, hogy Magyarországon bank-, hitel- vagy biztosításipiac-ellenesség lenne, "úgy szamárság, ahogy van". "Az egész magyar gazdaságtörténet éppen az ellenkezőjéről szól" - tette hozzá. Megjegyezte viszont, hogy a pusztán a költekezést, fogyasztást gerjesztő hitelezéssel szakítani kell: "nem lehet sokszoros mennyiségű pénz forgalomban ahhoz képest, amennyi tényleges értéket elő tudunk állítani".

Minden eszközzel elejét kell venni az ország, a családok további eladósodásának: ebben részeredmények már vannak, tartósságuk egy-másfél év múlva derül ki, de az figyelemreméltó, hogy a GDP-arányos államadósság szintje az év végére 82-ről 73 százalék környékére csökken - mondta a miniszterelnök, aki szerint az államadósság-csökkentés politikájának alternatíváját Görögországnak hívják.

Magyarország gazdasági helyzetét értékelve a miniszterelnök kijelentette: "mi kifelé jövünk a válságból" - a válságot mint államadósság-növekedést tekintve -, "más országok pedig befelé mennek". Szerinte a 85 százalékos GDP-arányos államadósság az a szint, amely fölött rendkívül nehéz visszatérni a csökkenő államadósság pályájára.

A kormányfő azonban úgy vélte, hogy "mozgásba jöhet az EU hajója", és már a közösség vezetőinek hétvégi csúcstalálkozóján fontos döntések születhetnek, mert vannak nagy országok, amelyek nem késlekedhetnek tovább. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy látszatmegoldásokkal az EU nem kerülhet ki a jelenlegi gazdasági helyzetből, a gazdaságpolitika radikális megújítására van szükség. Megítélése szerint jó remény van arra, hogy nem lesz több időhúzás, késlekedés.

Kitért arra is, hogy Közép-Európa a válság után Európa növekedési motorja lehet, Magyarországnak pedig azt a célt kell kitűznie, hogy ezen a régión belül is a legkedvezőbb üzleti, gazdasági környezetet biztosító állam legyen 2014-re.

A nyugdíjrendszerre rátérve elmondta: "először fordul elő Magyarország történetében", hogy a nyugdíjkasszába annyi pénz megy be, mint amennyi ki, vagyis zárt a rendszer, és ez hosszabb távra is igaz. Megjegyezte, ugyanez a terv az egészségügyi kasszával is, annak ugyancsak zárttá kell válnia. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte, ennek vannak kedvezőtlen vonatkozásai, például az egyszázalékos járulékemelés.

Elmondta, a versenyképességhez az is szükséges, hogy a családokat is kimentsék az adósságból. Olyan kitörési lehetőség persze biztosan nincs, amely egyöntetű tapsot váltana ki, csak vitatott megoldások léteznek, de majd a "végén meglátjuk, az eredmény igazolja-e a választott módszert" - mondta, hozzátéve, hogy az önkormányzatokat is ki kell menteni a devizaalapú eladósodottságból.

OLDALTÖRÉS: Mabisz elnök: A biztosítási szektor nem tud növekedni Magyarországon

A biztosítási szektor nem tud növekedni Magyarországon

A biztosítási szektor nem tud növekedni Magyarországon, nincs a piacnak olyan szegmense, amelyik fejlődni tudna - nyilatkozta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a Napi Gazdaság szerdai számában.

Az elnök ismertetése szerint a gépjárműpiac esik, és a cégcsődök miatt a vállalati vagyonbiztosítások volumene is csökken. A lakosság megtakarítási hajlandósága lassan mozdul ugyan, de - Kisbenedek Péter szavai szerint - "bizonyos hullámok vissza is vetik". A devizahitelek végtörlesztésének nem lesz komoly hatása a lakossági megtakarításokra - fejezte ki reményét az elnök -, aki szerint az életbiztosításokban tartott megtakarításoknak mintegy 5-10 százalékát használják fel erre a célra. A nagyobb probléma inkább az - fűzte hozzá -, hogy az öngondoskodás miként indítható újra.

A vagyontárgyak biztosításánál kiemelkedően fontos, hogy az alulbiztosítottság csökkenjen.

A Napi kérdésére válaszolva Kisbenedek Péter kifejtette: megfontolandónak tartják, hogy a kormányzat egységes normatív támogatást adjon a különböző hosszú távú öngondoskodást célzó termékekhez, az ügyfélre bízva, milyen típusú megtakarítást akar. A Mabisz elnöke megjegyezte: a magyar gazdaság minden hosszú távra lekötött forinton nyer, hiszen az állampapír- vásárlásokon keresztül a gazdaság finanszírozásához járul hozzá.

Kisbenedek Péter a lapban visszaidézte, hogy amikor felmerült a különadó, a Mabisz jelezte: "annak ellenére, hogy a hazai biztosítók semmilyen módon nem játszottak szerepet a pénzügyi válságban..., nagyobb károsodás nélkül mintegy 20 milliárd forint pluszbefizetést tudnak vállalni". A kormány ennek másfélszeresét várta el a szektortól, ami jelentős költségcsökkentésre kényszerítette azt, aminek következtében az állam járulék- és adóbevételektől esett el. Az elmaradó nyereségadó mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a biztosítók nem igényelhetnek vissza áfát. Az idei adó még jobban visszaveti a biztosítókat, mert az adó bázisául szolgáló 2009-es adatokhoz képest a biztosítók ma lényegesen rosszabb körülmények között gazdálkodnak.