Újabb ''apró'' teher: A sárga csekk a legdrágább

Pesszimista előrejelzések szerint minden pénzmozgás után fizetünk

Vámosi Nagy Szabolcs adószakérő szerint nem érdemes haragudnunk a bankokra és örülni annak, hogy újabb adót vetnek ki rájuk, mert végül mindent a fogyasztó fizet. Felhívta arra is a figyelmet, hogy már eddig fizettünk egy bizonyos összeget minden egyes banki tranzakció után, ez fedezte a pénzintézetek költségeit és a nyereségét. A tranzakciós adó ezen felül lesz. Félő, hogy az igazán nagy pénzmozgások elkerülik a hazai bankokat, és a kisember szintjén is visszatérnek a készpénzes fizetésre, ahol csak lehet. Ezzel viszont a feketegazdaságot erősítik, bár biztosan nem az a cél. Az átlagos fogyasztók jelentős része korábban is azért nyitott bankszámlát, mert erre kötelezte a munkáltatója. Ha pénzt adunk fel a postán rózsaszín csekken, akkor annak a költségeit mi fizetjük, a sárga csekkel kapcsolatosakat a kibocsátó viseli.

Már 2008-ban kértek pluszösszegeket egyes szolgáltatók azoktól, akik a sárga csekkes befizetést választották. Már akkor az Alkotmánybírósághoz fordultak ebben az ügyben, de döntés nem született azóta sem. Legújabban egy telefontársaság hasonló akciója miatt fordultak az Európai Bírósághoz, de ebben az ügyben sem várható gyors döntés, sőt a fogyasztóknak kedvező sem nagyon. A pénzforgalomról a jegybanki utolsó közlés tavaly szeptemberre vonatkozik, akkor 113 325 milliárd forint volt a havi pénzforgalom, ez azonban jelentősen visszaesett a tavaly augusztus havi forgalomhoz képest, ami 128 371 milliárdot tett ki.

Vélhetően a nyári turisztikai forgalom okozta a különbséget. A havi adatokból a legnagyobb tételt az MNB-n átmenő pénzforgalom, abból is az úgynevezett Viber-tételek (valós idejű átutalások) jelentik. Tavaly januárban az MNB Viberforgalma 93 916 milliárd forintot tett ki. A bankközi forgalom 85–87 százalékát az egyszerű átutalások teszik ki. A bankok nem adtak ki a forgalmukra vonatkozó adatokat.

A Magyar Postánál a pénzforgalom a teljes tevékenység negyedét teszi ki. Minden héten van két-három olyan nap, amikor egymillió vagy annál is több csekket dolgoznak fel. Az ügyfél számára a sárga csekkes befizetés a legolcsóbb, mert annak költségeit a kibocsátó cég fizeti. Annak ellenére így van, hogy ez a befizetés valójában a legdrágább az öszszes befizetés közül. Egy korábbi tájékoztatás szerint 2008-ban 282,2 millió sárga csekket fogadott be csak a Magyar Posta.

A legnagyobb hazai energiaszolgáltatóhoz csak Veszprém megyéből évente 231 ezer sárga csekk érkezik be. A befizetett összeg háromezermilliárdnál több volt, ami pedig az ország költségvetésének a negyede. Ha ennek csak egy ezrelékét számoljuk és hozzávesszük azt is, hogy minden banki műveletre vonatkozik várhatóan a tranzakciós adó, akkor el tudjuk képzelni, hogy ez elérheti a várt 80 milliárd forintos adóbevételt.


Egyelőre csak ötletek ismertek a tervezett pénzügyi tranzakciós adóról, amely akár többmilliárdos eredményhatást gyakorolhat a gazdaság bármelyik szereplőjére. A pénzügyi tranzakciós adót széles körben vezetnék be, de elsősorban a bankközi pénzmozgások adnák az adóbevétel alapját, például a nemzeti bankban történő betételhelyezések, illetve a bankközi piac úgynevezett overnight ügyletei. A tranzakciós adó bevezetésével párhuzamosan várhatóan kivezetik a bankokat terhelő különadókat, ezt a összeget a lakosság pótolja majd.