Új szövetkezeti törvény a takarékok szemszögéből

Az utóbbi évtizedekben a szövetkezeti törvényt többször is módosították, többnyire a mindenkori politikai érdekek mentén, miközben más európai országokban ez a jogszabály az egyik legstabilabbnak számít. Néhány fejlett nyugati államban például több mint 150 éve változatlanok a tagság feltételei. Ez is mutatja, hogy egy nagy múltú és erős hagyományokkal rendelkező tulajdonformáról van szó. Az Országgyűlés április első felében elfogadta a szociális szövetkezetekről szóló jogszabályt, ez volt a tervezett átfogó szabályozás első lépése. A folytatás - a törvénytervezet szerint - a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgálja.

- Bízunk benne, hogy a napirenden lévő új szabályozás ezúttal a tagság érdekét szolgálja majd, és a törvényalkotók figyelembe veszik a véleményünket - hangsúlyozta Varga Antal. Véleménye szerint az egyik jelentős feladat a tagság nimbuszának helyreállítása lenne, az elmúlt időszakban ugyanis "erodálódtak a szövetkezeti alapértékek" - fogalmazott.

- Olyan alapelvekről van szó, mint az egy tag - egy szavazat elve, vagy a szövetkezetet tulajdonosként és ügyfélként egyaránt támogató tagi bázis jelentősége - mutatott rá. - Az utóbbi években drasztikusan csökkent a takarékok tulajdonosi taglétszáma. Ezt a folyamatot meg kell fordítani! - hangsúlyozta.

Kérdésünkre, hogy ez nem a takarékok feladata lenne-e elsősorban, az OTSZ ügyvezetője elmondta: A tagtoborzást jelenleg nem támogatja a hitelintézeti törvény, holott nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy ez nem csupán a tőkét jelentő részjegyek állományának növelése, hanem az új ügyfelek szerzése miatt is fontos. Az ügyfélbázis növelése tovább erősíthetné a takarékok forráshelyzetét, s ennek révén növekedhetne a szerepvállalásuk a pénzügyi szektorban.

Varga Antal szerint a tagok tulajdonosi részvételét, illetve a szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi szerepvállalását különféle közvetlen preferenciákkal lehetne ösztönözni. Mint megjegyezte, ilyen preferenciákat más országok is alkalmaznak a kistermelők és a vidék lakosságának érdekeit szolgáló takarékszövetkezeti forma támogatására. A taggá válást motiválná például, ha nem terhelné személyi jövedelemadó azokat a kedvezményeket, amelyeket a takarékszövetkezeti tagok az igénybe vett szolgáltatások után élvezhetnek. Meggondolandó az is, hogy bizonyos taglétszám, például 500 fő felett a takarékok kedvezőbb adófeltételekkel, akár adómentesen helyezhessék eredménytartalékba a megtermelt nyereségüket.

Társaságiadó-kedvezményt javasolna az OTSZ ügyvezetője azon hitelintézetek számára, amelyek fiókhálózatuk egyötödét 4000-nél kisebb településeken működtetik. Sőt, e településeken a magas kockázatok miatt bizonyos pénzügyi szolgáltatásokat, mint például a lakóingatlanok építését, felújítását és korszerűsítését szolgáló hitelek nyújtását érdemes lenne speciális állami kamatkedvezménnyel és garanciavállalással segíteni.

Legyen kötelező az integrációs tagság!

Varga Antal OTSZ-ügyvezető a szövetkezeti törvényben javasolná megjeleníteni valamennyi takarékszövetkezet kötelező integrációs tagságát is, hasonlóan az olasz, a finn és a német szövetkezeti hitelintézetek szabályozásához. Erre elsősorban azért lenne szükség - indokolta -, mert a szövetkezeti hitelintézetek tőkekövetelménye alacsonyabb,mint a bankoké, viszont tagjai lennének egy biztonsági tőkével rendelkező intézményvédelmi alapnak, ami törvényileg szabályozott feltételekkel tovább növelné a bankszektor biztonságát.