Tisztul a piac - Egy év alatt 26 ezer kényszertörlés volt a cégvilágban

A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu. Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, minden más általában a hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Azzal, hogy a jogalkotó – a hosszas eljárást kikerülendő – a kényszertörlés intézményét kiterjesztette, a cégbíróságok már négy esetben is elrendelhetik el a cég kényszerkivezetését.

A kényszertörlést a cégbíróság elrendelheti, akkor ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja. Kényszertörlés jön akkor is, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt. Ugyanezen eljárás van akkor, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.

Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával fejeződik be. Az első esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el. Ez esetben azonban egyezségkötésnek már nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítése esetén sem szüntethető meg.

A kényszertörlések számának alakulása azt jelzi, hogy tisztul a cégvilág. Az első év gyors felfutását követően, tavaly – és ez év első harmadában is – már csökkent a kényszerrel kivezetett cégek száma. Míg a jogszabály bevezetését követő első teljes esztendőben, 2013-ban majd 15000 céget, 2014-ben már 31 100 társaságot vontak kényszereljárás alá, addig tavaly már csak 26 ezer esetben kellett a bíróságoknak ezzel a retorzióval élniük.

A megyei adatokat elemezve megállapítható, hogy a tizenkilenc közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint a korábbi esztendőben. Pest megyében viszont valóságos „kényszerjárvány" pusztított. A legkevesebb kényszerkivezetésre (91) Tolna megyében, Zala megyében (113), és Vas megyében (117) került sor. Megyénkben is csökkenő a tendencia, a 2014-as 527-ről tavalyra 362-ra esett vissza a kényszertörlések száma.