Színvonalas szakképzésre van szükség

Az országos helyzetképet saját vállalkozásainak tapasztalatai is alátámasztják, hiszen a Gablini Csoportnál - bár az üzleti filozófia szerves része a kezdetektől a színvonalas szakképzés - évek óta alig öt-tíz tanulóval tudnak foglalkozni, pedig szívesen fogadnának többet is. Szabad kapacitásaik lekötésére tavaly Szlovákiából fogadtak egy tanulócsoportot szakmai gyakorlatra, s az oktatóik már jelezték, hogy 2017-ben is jönnének hasonló létszámú, 12-14 fős csapattal - jegyezte meg.

- Hiába szívügyem a szakképzés - hangsúlyozta Gablini Gábor -, ha nincs elég motivált fiatal. A gazdaság húzóágazatának számító autószektorban működő vállalkozásoknak - de említhetnék még számos ágazatot - a versenyképességhez megfelelő szakember-utánpótlás kell, és ehhez nélkülözhetetlenek a jó képességű tanulók. A valóság azonban az, hogy maradékelv szerint a szakképző iskolákba ma is nagyobbrészt a gyengébb képességű fiatalok kerülnek be, akik nem tudtak a gimnáziumokba bejutni.

Mintegy 800 iskolában zajlik szakképzés, szerinte azonban ezeknek alig 10 százaléka képes valóban a piac és a vállalkozások elvárásainak megfelelő színvonalú képzést nyújtani Fotó: archív

Véleménye szerint a 2010 után bekövetkezett változás még nem hozta meg a gazdaság által elvárt eredményt. A kamarák sokat tesznek a rendszer átalakítása érdekében, de az állami feladatokat képtelenek teljesíteni. Jelenleg mintegy 800 iskolában zajlik szakképzés, szerinte azonban ezeknek alig 10 százaléka képes valóban a kor, a piac és a vállalkozások elvárásainak megfelelő színvonalú képzést nyújtani. Elszórtan, projektszinten vannak jó kezdeményezések, de mindez kevés - tette hozzá. A szakképzés alapvető strukturális átalakításához az MGYOSZ oktatási munkacsoportja szerint elég lenne 100-150 iskola, ezekhez kellene összpontosítani a színvonalas oktatás biztosítása érdekében minden pénzt, eszközt és energiát.

Gablini Gábor szerint a 2010 után bekövetkezett változás még nem hozta meg a gazdaság által elvárt eredményt Fotó: archív

Lényegében a szükséges jogszabályokat már elfogadták, de szükség lenne az állam, a kamarák és a szakmai szövetségek szoros együttműködésére is. Gablini Gábor szerint a háromoldalú összefogás biztosítaná azt, hogy a gazdaság szereplői érdemben részt vegyenek a szakképzésben. A kkv-k, a hazai és nemzetközi nagyvállalatok egyaránt készek aktívan részt venni a szakképzés új pályára állításában. Élő, állandó kontroll alatt lévő rendszert kell létrehozni, méghozzá sürgősen, megfelelő jövőképpel, konkrét szakmai igényekkel és rendszeres visszaellenőrzéssel - hangsúlyozta a szakember.

De ha nyomban megszületne ez a döntés, akkor is legalább négy évbe telne még, amire érzékelhetővé válna annak pozitív hatása - összegezte véleményét Gablini Gábor.