Júniusi kertápolási munkák

A terméssel megterhelt kajszibarackfák lehajló ágait villás karóval támasszuk alá. A kordonos szőlő első kötözésével megakadályozhatjuk a szélkárokat és a peronoszpóra terjedését. Úgy dolgozzunk, hogy minden levél a fény felé álljon. 

A tőkék lelógó, kiszabadult hajtásait igazítsuk a drótok közé. Huzalos szőlőkben a szálvesszőkön, kordonkaron nőtteket ne hagyjuk szabadon lógni, hanem kötözzük fel legyezőszerűen. A munka során drótot ne, csak rafiát, mű-anyag szálat vagy fóliacsíkot használjunk. Karós szőlőben, 90 centire megnövő hajtásoknál már időszerű a második kötözés is. A nagyobb hajtásokat nem tanácsos eltávolítani, mert ezáltal feleslegesen nagy tápanyagveszteség éri a tőkét. 

A levelek hónaljában képződött hajtásokat ne vágjuk le tőből, csak csípjük vissza. Ezek a csonkok ugyanis serkentik a zöld színtestek kialakulását, valamint az áttelelő rügyek és fürtök fejlődését. Az újonnan telepített szőlő gondozása nagy figyelmet igényel. Ha több hajtás fejlődött, csak a két legerősebbet hagyjuk meg. 

A fejlődő oldalhajtásokon 23 levélnél több ne maradjon. Az elmúlt hetek esőit követő meleg időjárás termőszőlőben kedvez a peronoszpóra kialakulásának. A gombabetegség ellen a kresoxim-metil hatóanyagú szer javasolható, amely a szürkerothadás és a lisztharmat ellen is védelmet ad. 

A szamócatövek termését szüreteljük teljes érésben, mert nem utóérő gyümölcs. 

Lehetőleg száraz időben végezzük a szedést, kocsányukkal együtt csípjük le a termést, ne tépjük a tőről. Ne szüreteljünk eső után, mert a nedves szamóca gyorsan rothadni kezd. 

A letermett, 3 évesnél idősebb szamóca- ágyásokat ássuk fel, a töveket hordjuk a komposztra, a talajba dolgozzunk be talajfertőtlenítő szert a pajorok, drótférgek ellen. A szamóca-ostorindák és a gyökeres palánták számára készítsünk félárnyékos helyen tápanyag- ban gazdag ágyásokat. 

A palántákat 25 x 10 centiméteres tér- állásra ültessük ki és öntözzük rendszeresen. 

Almafáinknál érdemes az almamoly életmódjából adódó lehetőséget kihasználnunk, miszerint a kifejlett hernyók védett helyet keresve szívesen bábozódnak a fák törzsére helyezett, úgynevezett molyfogó övekben. 

A hullámpapír csíkból készített és spárgával vagy rafiával felerősített öveket tíznaponta célszerű lecserélni és elégetni. Dísznövénykertünkben az első virágok elhervadása után kurtítsuk meg rózsáinkat, hogy a következő virágot hozó hajtás gyorsabban kifejlődhessen. 

A folyamatos virágzás elérése érdekében gondoskodjunk a talaj tápanyag- utánpótlásáról, majd az ezt követő öntözésről. Könnyen kijuttatható az öntözővízzel együtt adagolt lombtrágya. 

A virághagymákat nem szükséges minden évben bolygatni. Ha azonban helyre van szükségünk vagy szaporítást tervezünk, akkor kétévenként (mielőtt a száruk telje- sen elszáradna) ásóvillával felszedhetjük a hagymákat, amint kezd barnulni a héjuk. 

A korán virágzó krókusz, nárcisz után következzen a tulipán és a jácint. Kiszedés után szárítsuk meg a gumókat, válogassuk át azokat, távolítsuk el közülük a fertőzötteket, majd ezt követően vigyük tárolásra  őket száraz, szellős helyre. A virágok elnyílása után tőosztással szaporíthatjuk a júniusban virágzó íriszféléket is.


Györffyné dr. Molnár Júlia,
a mezőgazdaság-tudomány doktora