Belvíz, árvíz: hogyan kerülhetjük el a fertőzéseket?

Az utóbbi napok heves esőzéseit követően Veszprém megye több településén köztereket, lakóépületeket öntött el a víz. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét az esetleges fertőzésekre, és kér minden érintett állampolgárt, hogy azok elkerülése érdekében a Veszprém Megyei Kormányhivatal által közleményben kiadott alábbi ajánlások figyelembevételével járjon el.

Több ház udvara is víz alá került kedd este Herenden, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai is a helyszínen intézkedtek

Fotó: rendőrség

A háztartási hulladékot, netán vegyi anyagot, tetemeket magával sodró, vagy szennyvízgyűjtőkbe betörő víz nagy mennyiségben tartalmazhat fertőzést okozó kórokozókat, közvetlen veszélyt jelentve a védekezésben részt vevők és a lakosság egészségére. Az árvíz levonulása után visszamaradt iszap, hulladékok, szennyeződött homokzsákok szintén veszélyt jelenthetnek. Az esetleges fertőzések elkerülése érdekében a Veszprém Megyei Kormányhivatal az alábbi ajánlásokat teszi.

Milyen betegséget okoznak ezek a kórokozók?

Elsősorban emésztőszervi fertőző betegségeket, amelyek szennyezett kéz, víz, élelmiszerek és tárgyak útján terjednek. Tünetei láz, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, de előfordul, hogy csak magas lázzal indul a betegség. A felsorolt tünetek észlelése esetén azonnal érdemes orvoshoz fordulni.

Hogyan kerülhetjük el a fertőzést?

A védekezésben nem közreműködő lakosok lehetőleg kerüljék az érintkezést a szennyeződés-, vagy fertőzés-gyanús árvízzel, belvízzel! Az árvíz- és belvízmentesítésen dolgozók a munkák befejeztével, étkezések, de akár dohányzás előtt is fertőtlenítőszerrel mossanak kezet, hogy a kórokozók ne kerülhessenek élelmiszerekre, tárgyakra, és ne vigyék be szájon át a szervezetükbe!

Több ház udvara is víz alá került Herenden, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai is a helyszínen intézkedtek Fotó: rendőrség

Hogyan előzhetjük meg a fertőződést környezetünk vonatkozásában?

Az árhullám levonulása után szükségessé válhat az érintett épületek, lakóházak, pincék, bútorok, ásott, fúrt kutak, árnyékszék fertőtlenítése.

Mikor kell a fertőtlenítést elvégezni?

A lakóházak, pincék, helyiségek fertőtlenítését a víz visszavonulása után célszerű elvégezni. Amennyiben nagyobb mennyiségű iszap, szennyező anyag maradt vissza, azt az erre kijelölt helyre kell elszállítani. A fertőtlenítés során neomagnol, klórmész, hypo és a kereskedelemben kapható fertőtlenítőszerek is alkalmazhatók. Hypós fertőtlenítés esetén 6 dl háztartási Hypo-t 9,4 liter vízben kell feloldani, ez a mennyiség 50 négyzetméter felület fertőtlenítéséhez elegendő. A klórmész és fertőtlenítőszerek használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Ugyancsak fontos a szennyezett vízzel érintkezett textíliák, háztartási eszközök fertőtlenítése. Mosógépben történő mosás esetén a 90-95 Celsius fokos mosási programokat ajánlatos választani.

Szükséges-e az udvarok, talaj fertőtlenítése?

Általában a talaj öntisztulása miatt annak fertőtlenítése nem szükséges.

Szükség van-e a járdák, utak fertőtlenítésére?

A járdák, utak esetében az iszapot és a szennyeződéseket el kell takarítani, de a fertőtlenítés nem indokolt, ahogy a szántóföldek esetében sem.

Milyen vizet igyunk?

Alapvető szabály, hogy árvízzel érintett területen csak ellenőrzött hálózati vizet fogyasszunk! Tekintettel a rendkívüli helyzetre a vezetékes ivóvíz minőségét mind a Veszprém Megyei Kormányhivatal, mind pedig az üzemeltetők fokozottan ellenőrzik. Ahol indokolt, ott a vizet fogyasztás előtt fel kell forralni, ezzel megszüntethető az esetleges bakteriális szennyeződés. Szükség esetén a szolgáltató tartálykocsis, palackos vizet biztosít.

Mi a helyzet a magánkutakkal?

Az egyedi kutak, vagyis kis mélységű talajvíz kutak vizét ivásra, főzésre tilos és kockázatos felhasználni. Az ilyen kutak vize még forralást követően sem fogyasztható. Az áradás megszűnését követően a kút fertőtlenítését célszerű szakemberre bízni.