hogy ne vesszen kárba annyi fontos történet

2018.12.20. 11:00

Fuchs Fülöp: „Háromszáz év emlékkel élek”

Háromszáz éves családfáját kutatta és dolgozta fel irdatlan munkával a balatonarácsi Fuchs Fülöp feleségével, Gabriellával, és fiával, Gáborral.

Kovács Erika

Fuchs Fülöp és felesége, Gabriella asszony balatonarácsi otthonukban büszkén mutatták meg az emlékszobát, amit még fiúkkal, Gáborral együtt rendeztek be

Fotó: Balogh Ákos/Napló

Az okmányokból, dokumentumokból, képekből álló rendkívül gazdag anyagból emlékszobát rendeztek be balatonarácsi otthonukban. Fülöp rendszeresen szervezett családfa-összejöveteleket, amelyekről televíziós csatornák is tudósítottak, publikált hazai és külföldi szaklapokban. A fiatalokat meghazudtoló tempójú és kőkemény sorsú, 91 éves férfi mopeddel intézi a tennivalókat.

Fuchs Fülöp és felesége, Gabriella asszony balatonarácsi otthonukban büszkén mutatták meg az emlékszobát, amit még fiukkal, Gáborral együtt rendeztek be Fotó: Balogh Ákos/Napló

- Életemet mindig is a hit és az értékrend, így a dohányzás- és alkoholmentes életvitel, a rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás, a balatoni környezet, a tiszta levegő és a kompromisszumkészség, illetve a család és a munkám iránti elkötelezettség jellemezte. Mindebben mindig is meghatározó volt, hogy feleségem, Gabriella hetven esztendeje mellettem áll jóban és rosszban – kínál hellyel jókedvvel, hihetetlen vitalitással a 91 éves Fuchs Fülöp, közben nagy szeretettel alakít helyet maga mellett párjának is.

– Hogy miért kutattuk családfánkat? Elődeink tisztelete miatt, meg aztán mindig is érdekelt a sorsuk, és nem akartuk, hogy kárba vesszen annyi fontos történet. Életük, illetve az én kilencven esztendőm is átölel egy korszakot, felidézi a történelmet, valóságos korrajz egyben. Nagyon sok minden történt velünk, sokféle eseményen mentünk keresztül, de az élni akarás, a szorgalom, a helytállás mindig segített leküzdeni a nehézségeket – szögezi le hirtelen szomorúsággal, fájdalommal arcán, és azonnal hozzáteszi, fiukat, Gábort – akivel együtt berendezték az emlékszobát, és aki mindig is elkötelezettje volt a családkutatásnak – sajnos néhány éve egy betegség miatt elveszítették.

Az Emlékirataim és az ehhez kapcsolódó dokumentumok című kiadványban Fülöp egyebek mellett felidézi a Baranya megyei Olaszfaluban töltött gyermekkorát, így azt, amikor a megáradt patakba esett, ahol eszméletlen állapotban mentették ki az utolsó pillanatban, aztán futballozás közben egy térdsérülés miatt amputálni kellett egyik lábát, de ez nem akadályozta meg a sportban, mankóra támaszkodva korcsolyázott. – Igaz, egy kéthetes kezelés akkoriban egy tehén árába került – fogalmaz.

Az emlékiratokban arról is lehet olvasni, hogyan sorozták be, majd vagonírozták és vitték el édesapját és testvéreit a frontra, édesapja több évet töltött Szibériában. Kiderült az is, hogyan foglalták el falujukat, és fosztották ki az embereket. Ahogy fogalmaz, diákos éveiben, 1943-1944 ben a szülőfaluja templomában helyettesítette a fronton szolgáló kántort. A magyarországi németek Németországba való telepítése családját is érintette, de ők egy véletlen folytán az utolsó pillanatban mégis maradhattak.

A kiadványban külön taglalja egyebek mellett a kommunizmust, az ’56-os eseményeket, kulák származása miatt munkahelyi nehézségeit: akkoriban Budapesten élt, főkönyvelői állásából felmentették, és könyvelőként dolgozhatott tovább. Külön részletezi a népi szervezetek, bizottságok létrejöttét, élelmiszereknél a jegyrendszert, az egyházellenes politikát és a koncepciós pereket, illetve Nagy Imre korát.

Fotó: Balogh Ákos/Napló

A 91 esztendős Fülöp büszkén mutatja a Fuchs családfa című kiadványát is, amelyben – ahogy mondja – mindig is foglalkoztatták a magyarországi németek betelepítésének körülményei a 18. században. Ennek kapcsán érdekelte őseinek családtörténete, sorsa. Kíváncsi volt arra, hogy ki azok, akik különféle okok miatt elhagyták hazájukat.

– Hálás vagyok Istennek azért, hogy magas életkoromban még lejegyezhettem emlékirataimat azzal a szándékkal, hogy az anyag sok ember ismeretét, látókörét bővítse. Az külön nagyon jó érzéssel tölt el, hogy mögöttem háromszáz év emlékkel élhetek – érvel. Hozzáfűzi, mi mást lehet a jövő generációjának örökül hagyni, mint azt, hogy a reményt soha nem szabad feladni. Tegyük a dolgunkat kitartó szorgalommal, szakértelemmel, helytállással az élet minden területén, hittel és bizakodással tekintsünk a jövőbe! – szögezi le határozottan, aztán bepattan új mopedautójába, hogy azzal menjen le a hegyről az üzletbe. A másikkal ugyanis, ami letakarva áll az udvaron, műszaki okok miatt nemrég felborult, de ő szerencsére sérülés nélkül megúszta.

Nemrég még tagja volt a templomi énekkarnak is, meg gazdasági vezetője a mozgáskorlátozottak egyesületének, de ezekre már – ahogy mondja – nincs ideje.

- Sosem lehet tudni, még mire bukkanok a családfát illetően, amit aztán fel kell dolgozni – utal további terveire.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában