Rábízhatjuk-e a televízióra a gyerekeinket?

A szakember kiemelte, a televízió gyermekekre gyakorolt hatásában nem az a legaggasztóbb, ahogyan a kifejezetten gyermekek számára készült műsorok hatnak rájuk, bár hosszú idő után ez is járhat negatív következménnyel. Nagyobb gond az, hogy sok gyerek már egészen kicsi korától kezdve válogatás, kontroll és magyarázat nélkül, egyedül nézhet bármit.

– Magyarország nemzetközi viszonylatban igen előkelő helyen áll a tévénézésre fordított idő tekintetében. Az egy főre eső napi 4 óra 48 percnyi tévézéssel a magyarok a 2013-ban mért adatok alapján Európában a legtöbbet tévézők közé jutottak. Egy 2014-es felmérés szerint Magyarországon is az idősebbek tévéznek a legtöbbet, kétszer annyit, mint a gyerekek, azaz több mint 6 órát naponta. A legintenzívebb tévézők a 8–12 évesek, esetükben a napi tévénézésre fordított idő több mint 3,5 óra. Hasonlóan sokat töltöttek a tévé előtt a legfiatalabbak, a 4–7 évesek. A 13 évnél idősebbek esetében minimális csökkenés volt tapasztalható, nyilván ez a korosztály már inkább netezéssel tölti az időt – emelte ki Hegyiné Mráz Erika.

Hozzáfűzte, ami a legaggasztóbb, hogy a csecsemők és kisgyermekek, akik a nap nagy részét otthon töltik az édesanyjukkal, ugyanúgy ki vannak téve a televízió káros hatásainak, mert a készülék folyamatosan megy a háttérben. – Egyéves kor után nagyobb szerephez jut a tévé a gyermekek életében. A kicsi ekkor már képes folyamatosan figyelni, esetleg huzamosabb ideig megülni a képernyő előtt. Ha pedig a szülőnek nincs ideje a gyermekével foglalkozni, rábízza az „elektronikus bébiszitterre”, aki beszél a gyerekhez, leköti a figyelmét – fogalmazott a szakember.

Rámutatott, talán az a legnagyobb gond, hogy a gyermekek túl sok időt töltenek a képernyő előtt olyan létfontosságú tevékenységek rovására, mint a játék, az olvasás, a tanulás, a barátokkal, családdal való együttlét, a beszélgetés, a mesélés, a rendszeres testmozgás és más a fizikai, mentális és közösségi fejlődéshez szükséges aktivitások.

– A televízió negatív hatással van a fantázia fejlődésére. Ami a korábban felnövő nemzedéknél természetes volt, hogy a délutánt a játszótéren vagy a kertben hintázással, mászókázással, biciklizéssel, fára mászással töltötték, az most egyre ritkább. Az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen a testmozgás. A feldolgozatlan élmények, a meg nem értett, szorongató cselekmények bizonyítottan káros hatásúak. Növelhetik az agressziót, szorongásos vagy vegetatív tüneteket okozhatnak, sokszor ok nélkülinek látszó viselkedészavarokhoz vezethetnek, és erős befolyást gyakorolnak a felnőttek világáról, annak működéséről alkotott képre. Emellett a pszichoszexuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre vonatkozó ismeretekkel. Serdülőkorban a tévében látottak önértékelési problémákhoz, evészavarhoz is vezethetnek, mivel a fiatalok hibátlan külsejű, tökéletes alakú színészeket, celebeket, modelleket látnak. Nincsenek tisztában azzal, hogy a képernyőn léteznek és nem a valóságban. Mi több, a reklámok is jelentős befolyásoló erővel bírnak, sok gondot okozva a szülőknek – foglalta össze Hegyiné Mráz Erika.

Hozzátette, óriási probléma, hogy a gyermekek alvás helyett tévéznek, neteznek, nyomkodják a telefonjaikat, sokszor éjfélig vagy még tovább. Másnap pedig az iskolában nem tudnak figyelni, teljesíteni, és a viselkedésükkel is sok probléma adódik. – Ezenkívül a képernyőnek több egészségkárosító hatása is van: károsítja a szemet és gerincproblémákat okoz. A mozgásszegény életmód túlsúlyhoz, akár cukorbetegséghez vezethet, továbbá a túlzott képernyőhasználat pszichikailag is káros hatású – figyelmeztetett a szakember.

Mint mondta, van megoldás a problémára, és még a televíziót sem kell száműzni az otthonainkból, hiszen előnyökkel is bír a készülék: tanulhatunk általa, ha olyan műsorokat nézünk, ami számunkra informatív, fejlesztő hatású. – Legfőképp arra kell törekedni, hogy a gyermekeink tudatos felhasználóvá váljanak, de ehhez előbb a szülőknek kell változtatniuk a szokásaikon, és tudatosabban kell válogatniuk a műsorok között – húzta alá.

– A 0 és 3 év közötti gyerekeknek egyáltalán nem ajánlott a tévénézés. 3 és 5 éves kor között legfeljebb 30 percet, a 6 és 8 év közöttiek maximum 1 órát, 9 és 12 éves kor között pedig nem ajánlott többet tévézni másfél óránál. Fontos azonban, hogy iskolások esetében kizárólag a tanulás után iktassunk be tévézési lehetőséget – zárta Hegyiné Mráz Erika.