Minden életkorban célokat kell kitűzni – Biermann Margit mesteroktató beszélt az időskorról

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mesteroktatójának egyik kutatási területe a hatvan év felettiek demográfiai, társadalmi és gazdasági helyzetének vizsgálata. Biermann Margit tavaly nyáron azért kezdte el vizsgálni ezt a korcsoportot, mert úgy találta, míg a fiatalabb, főként az Y és a Z generációról sok kutatás készül, az idősekről kevesebb tudományos munka születik.

Emellett az is közrejátszott a választásában, hogy egyre nagyobb arányt tesz ki ez a korosztály az idősödő társadalmakban, amilyen a magyar is: hazánkban a népesség 26 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, de a jövőben ez az arány várhatóan tovább emelkedik – magyarázta a szakember.

Kiemelte, a tevékenységek (munka és szabadidő), valamint az emberi kapcsolatok (a rokonitól a lazább ismeretségig, szomszédi viszonyig) terén is egyensúlyt kell megteremtenie az embernek, nem szabad, hogy az egyik terület túlsúlyba kerüljön a másikkal szemben. Bár fiatalabb korban kevesen gondolkodnak azon, hogy milyen életük lesz idősen, nyugdíjasként, a szakember szerint az első és a második harminc év nagyban meghatározza, hogyan tölti el az ember az élete utolsó harmadát.

Biermann Margit hangsúlyozta, a vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy a jelenlegi hatvan év felettiek élete jelentősen eltér az akár két-három évtizeddel ezelőtt ebbe a korosztályba lépők mindennapjaitól.

A különbségek között találunk gazdasági és technológiai gyökerűt is.

– Az egyik legfontosabb változás, hogy a nyugdíjkorhatár évek óta növekszik, és 2022-re eléri a 65 évet, vagyis az emberek többsége jóval később kezdi meg a nyugdíjas éveit. A másik, hogy a mostani 60 év felettieknek nem adottság volt az elmúlt években lezajló technológiai forradalom, hanem olyan változás, amellyel akár a munkahelyükön, akár nyugdíjba vonulásuk után meg kellett próbálniuk lépést tartani. A harmadik, szintén jelentős változás, amellyel ennek a korosztálynak szembe kellett néznie, hogy a rendszerváltozással megszűnt a teljes foglalkoztatottság, ami egy új helyzet volt, és amihez alkalmazkodniuk kellett. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy meg kellett küzdeniük 1989 után a munkahelyért, sokak pedig hosszabb-rövidebb ideig munkanélkülivé váltak – részletezte a mesteroktató.

A gazdasági-társadalmi változások mellett a kapcsolati oldalon is jelentős eltérések mutatkoznak, hívta fel a figyelmet Biermann Margit. – Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető az a jelenség, hogy a gyermekek nemcsak otthonról költöztek el felnőtté válásuk után, hanem nagyon gyakran arról a településről is, ahol a szüleik élnek. Sőt, az utóbbi években egyre sűrűbben fordul elő, hogy tartósan külföldön élnek a fiatalok. A gyerekekkel, unokákkal való kapcsolattartás ezért nagyon sok esetben részben a virtuális térbe kerül, amely új helyzet annak a generációnak, amely egészen addig szinte csak személyesen tartotta a kapcsolatot a rokonaival, ismerőseivel – fogalmazott a mesteroktató.

Biermann Margit elmondta, bár a nyugdíjba vonulás későbbre tolódik, talán a korábbinál is fontosabb, hogy a munkavégzést milyen tevékenységgel pótolják az idősek. A szakember szerint a legfontosabb, hogy aktív elfoglaltságot keressen magának a nyugdíjas, a munkahelyi közösség megszűnésével pedig alakítson ki új kapcsolatokat. A legszerencsésebbnek azt tartja, ha a szabadidős tevékenységével kapcsolatos közösséggel tartja a kapcsolatot, legyen az egy természetjáró klub, kertbarát kör vagy egy fotószakkör. Ez azért is lenne lényeges, mert így nemcsak a saját korcsoportjuk tagjaival találkoznak, hanem nagyobb eséllyel fiatalabbakkal is.

– Egy vegyes életkorú csoportban tanítani és tanulni is lehet a többieket és a többiektől, ami mindenkinek örömet jelent – emelte ki. – Minden életkorban célokat kell kitűzni, mert ezek motiválják és éltetik az embert. Ez igaz a harmadik harminc évre is. Nem kell óriási célokat kitűzni, de például azt, hogy minden héten elolvasok egy könyvet, vagy elmegyek egy közösségi rendezvényre, vagy önkénteskedem, kellő motivációt adhatnak – mond példákat.

Ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, érdemes nyitottan állni az új dolgok kipróbálására, és sok boszszúságot elkerülhetnek ennek a korosztálynak a tagjai, ha türelmesek és megértők másokkal. Érdemes követni az újdonságokat, közösségbe, programokra járni, amelyek közül sok ingyenes.

– Sokan nosztalgiával tekintenek a régi időkre. Ez egy pontig rendben is van, de ne essünk túlzásba: a múlt nem fog visszatérni, szerencsésebb azokra a feladatokra koncentrálni, amelyeket még el tudunk végezni. Ehhez az is jól jön, ha megőrizzük természetes kíváncsiságunkat – jegyezte meg a mesteroktató.